Ezek a képek akkor készültek, amikor Petrás Mária Pietà című alkotásának fotózásához kértem engedélyt a klinikán. Sajnos, nem tudtam arról, hogy más alkotások is lehetnek az épületben, amik még nem kerültek fel a Kt-re. Tehát, erre szóló engedélyem nem volt.
Leginkább fa ény hiányzott, ami a fényképezéshez igencsak szükséges. Volt viszont felújítás, amitől a betegek elképzelhetetlen szűk folyosókra kényszerültek, de alapban is nagy a zsúfoltság, hiszen normális körülmények között elképezelhetetlen, hogy az infúziót a folyosón kapja a beteg. Cserébe akkora volt a zsúfoltság, hogy nem tűnt fel, hogy én fotózok, de semmiképpen nem volt arra szabad kapacítás, hogy rám szóljanak. De a képeken látszik a hiány és valószínűleg az is, hogy én azért szorongtam. Kifejezetten utálom, ha kidobnak.
Később erősen zavart, ránézésre úgy tűnt, a korábban feldolgozott SOTE "Nagyjaink bronzban" sorozat tagjait, esetleg másolatait találtam meg. Mégsem tudtam beazonosítani több domborművet, nem találtam az alkotókat sem.
Bálint Rezső (szül.: Bleyer Rudolf Jenő, 1874–1929) iskoláinak elvégzése után 1897-ben szerezte meg orvosdoktori diplomáját. majd a Korányi Frigyes I. sz. Belgyógyászati Klinikán gyakornok volt. majd fokozatosan elindult a ranglétrán.
"1914-ben pályázott nyilvános rendes egyetemi tanári állásra az I. sz. Belgyógyászati Klinikára, de pénzügyi okok miatt május 30-án csak rendkívüli tanári kinevezést kapott a klinika élére, amit 1917. február 2-án változtattak nyilvános rendes egyetemi tanári kinevezésre. A világháborúban 1915 és 1917 júniusa között szolgált a közös hadseregben törzsorvosként, illetve kórházparancsnokként. Ezalatt sokat tett a tbc-járványok megfékezéséért, a tüdőbeteg katonák számára klímaintézeteket hozott létre. A háború utáni időkben főleg a gyomorfekély kóroktanával foglalkozott, de eredményeket ért el a cukorbetegség, illetve egyéb anyagcsere-betegségek gyógyításában is."
Tudományos munkáit, publikációit a forrás cikk sorolja.

---