Mikor a múlt év közepe táján engedély kaptam, hogy a II. számú Belgyógyászati klinikán Petrás Klára lenyűgöző domborművét lefotózzam, már befelé menet találkoztam a földszinti folyosón domborművekkel, amikről viszont nem is tudtam.
Az épület felújítása folyt, az ideiglenes (?) bejáratot kb. véletlenül találtam meg, a zsúfolt folyosón betegek, világítás lényegében nem volt. Visszafelé mégsem tudtam megállni, készítettem fotókat. Annál is inkább, mert úgy láttam, a 2012-ben, nagy munkával bejárt "Nagyjaink bronzban" sorozat darabjait, esetleg egyik-másik esetén másolatot találtam. Van egybeesés és van néhány csapda.

Kétly Károly (akinek portréja mellett fia, László arcmását helyezték el) arca ismerős volt, de nem a fent jelzett sorozatban láttam, mellszobrát fotóztam többször is. Erről, ill. kettejük domborművéről viszont sajnos semmilyen infót nem találtam. Így nem ismerős az alkotó sem, főleg, mert szignót sem láttam az alkotáson. Persze, attól még lehet, hiszen látni alig láttam abban a félhomályban.

Hogy honnan a minta, ami alapján a professzor arcmását megmintázták, rögtön látszik, ha megnyitod a forrás cikket, ahol életrajzát részletezik a Semmelweis Egyetem Galériájában.

Kétly Károly (1839-1927 ) pesti és bécsi egyetemeken folytatta tanulmányait, 1863-ban diplomázott. A következő évtől a belgyógyászati klinikán tanársegéd a pesti egyetemen. Négy év múlva, két éven keresztül külföldi tanulmányokba kezdett ösztöndíjasként. Főleg idegkórtannal és „villámgyógyászattal” foglalkozott, így lett 1870-ben az elektroterápia magántanára.
1871-től lépegetni kezdett az intézmények között, miközben a ranglétrán egyre feljebb jutott. Így már 1889-től 1913-ig a belgyógyászat nyilvános rendes tanára, ezen kívül az I. számú belgyógyászati klinika igazgatója. Közben (1902-1903) az egyetem rektora.
1919-ben "a vörös diktatúra Forradalmi kormányzótanácsa" felfüggesztette.
Jelentős szakirodalmi tevékenységet folytatott, közben az orvosképzésben részt vett. A szakmai közéletben is elismert és aktív volt.
"Munkássága kiterjedt a a belgyógyászat számos területére, jelentősek az idegrendszer megbetegedéseivel kapcsolatos kutatásai. Magyarországon elsőként foglalkozott behatóan ideggyógyászattal, közleményei külföldön is elismerést váltottak ki. Tulajdonképpen a neurológia és az elektromos gyógykezelés egyik hazai úttörője. Foglalkozott az orvosképzés, ezen belül a belgyógyászképzés kérdéseivel is..."
I. Ferenc József 1896-ban őt és gyermekeit nemesi ranggal,, a következő évtől a "Csurgói" előnév használatával tüntette ki, majd 1913-ban bárói rangra emelte. "Kéthly Károly élete során császári és királyi tanácsos, a Magyar királyi Szent István Rend lovagi fokozatának birtokosa..."

---