Rákosszentmihály, ill. az itt felépült templom lényegében "rokon" a sashalmi plébániával. A betelepülés felgyorsulását a HÉV kiépépülése, a könnyebb megközelíthetőség alapozta meg, a település létszáma jelentősen nőtt. Nőtt így az igény is a templom megépítésére, a századfordulót követően sor is kerül rá jelentős anyagi hozzájárulások adományok útján. ^[1][2]
1902-re készült el a templom ún. román-gót stílusban, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelték fel. Az üvegablakok elkészülésére azonban a kifüggesztett forrás 1903-at jelöl azzal, hogy sajnálatosan csak közülük kettő élte túl a "háború viszontagságait".^[2]
Mindkét forrás kitér arra, hogy a templomot a '30-as években átépítették, ill. a korábbit kibővítették. Ekkor nyerte el mostani szerkezetét. ^[1][2]
Érdekes is a most bemutatásra kerülő, az eredetiek közül fennmaradt két üvegablak elhelyezése. A hajóba belépve két oldalt láthatók az üvegfestmények, de a bővített részen is (ezekkel párhuzamosan) vannak további üvegablakok. Az összkép érdekes, csak a fennmaradtakról sehogysem lehet átfogó képet készíteni. Meglepő viszont, hogy az üveg, mint anyag, milyen látványosan eltér.
Szent Katalin azonosításakor fontos figyelni attribútumára, a kerékre. Ő tehát Alexandriai Szent Katalin, szűz, vértanú (ünnepnapja november 25), nem azonos Sienai Szent Katalin szűz és egyháztanítóval, aki Európa társvédőszentje (ünnepnapja április 29.) ^[3][4]
Teljes történetét lehetetlen itt leírni, ajánlom a forrást. Vértanúságáról: "Amikor egy éles és hegyes késekkel kirakott kerékre kötötték Katalint, hogy így összevagdossák, a kerék Katalin imájának hatására darabokra tört...."
"Katalin halála előtt imádkozott azokért, akik majd közbenjárását kérik, és Isten válaszolt neki a felhőből, hogy kérése teljesül. A legenda szerint, amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt, majd angyalok fogták a testét, és a Sínai-hegyre vitték, ott temették el. Sírja fölött áll ma a Szent Katalin-kolostor...."^[4]
Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese ábrázolása lényegében a megszokott. Attribútuma egyrészt maga Jézus, aki a karján ül, másik kezében az ártatlanság liliomát tartja. Emléknapja március 19. "Józsefről hosszabban csak a két gyermekségtörténet szól Máté és Lukács evangéliumában. Eszerint József Názáretben lakott, de „Dávid házából és nemzetségéből származott” (Lk 2,4). Ez a kifejezés valószínűleg azt jelenti, hogy a dávidi család jelentősebb ágához tartozott. Jegyességre lépett a fiatal, dávidi származású Máriával. Még mielőtt házasságot kötöttek volna, Máriát áldott állapotban találta. Megrendült, de egy álomban felszólítást kapott, hogy vegye feleségül Máriát, és vállalja a születendő gyermeket..." (Ezt többen a második angyali üdvözletnek tartják.) Minden továbbit olvashatsz a forrás cikkben. ^[5]

---