A Rákosszentmihályon felépült templom története a múlt század fordulóját megelőzően, a betelepülések hatására indult. A folyamatok felgyorsulását a HÉV kiépépülése, a könnyebb megközelíthetőség alapozta meg, a település létszáma jelentősen nőtt. Egyre nőtt így az igény a templom építésére, a századfordulót követően került sor rá – jelentős anyagi hozzájárulások, adományok segítségével. ^[1][2]
1902-re elkészült a templom ún. román-gót stílusban, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelték fel. Az üvegablakok elkészülésére a kifüggesztett forrás viszont 1903-at jelöl. Sajnálatosan közülük csak kettő élte túl a "háború viszontagságait". A hajóba belépve két oldalon láthatók, Waltherr Gida nevéhez kötődnek. ^[2]
Mindkét forrás kitér arra, hogy a templomot a '30-as években átépítették, ill. a korábbit kibővítették. Ekkor nyerte el mostani szerkezetét. ^[1][2]
A háború után az ablakok pótlásával Palka Józsefet bízták meg. Ezek két oldalon láthatók, de meg kell említeni, hogy vannak "titokzatos", legalábbis nem dokumentált színes üvegek is, amik valószínűleg szintén értékesek, de nincs róluk infó.
A bal oldalon két üvegablak azonosítható, sőt mindekettőn van jelzés is, ami az alkotóra vonatkozik.
Árpád-házi Szent Margit az ábrázoláson a domonkos-rend ruházatát viseli, kezében egy csokor virágot tart. Margit életét a történelem határozta meg, szülei egy válságos időszakban még mint születendő gyermeket Istennek ajánlották. ^[3]
Gonzága Szent Alajos, az ifjúság példaképe és védőszentje, emléknapja június 21. Ő saját döntésből kötelezte el magát, úgy döntött, szabad marad Istennek szentelve magát. Az ábrázoláson egyik kezében az ártatlanság virágait, másikban egy feszületet tart. ^[4]
Fentiekről, ill. kapcsolódó információkat a jelölt forrásokban lehet bővebben olvasni.

---