Igencsak rég készülök már, hogy eljussak ide, a Károly-Csekonics-palotába, ami megújulása után (itt, a Múzeum utcai oldalon teljes körű műemlékvédelmi rekonstrukcióját kell érteni) 2020 szeptemberében nyitotta meg kapuit... legalábbis a a Károli Gáspár Református Egyetem és diákjai előtt. Hogy mióta vannak csoportosan szervezett bejárások, nem tudom, de most sikerült csatlakozni egyhez.
A palota két részből áll, a Múzeum utcai szárny az "arisztokrata pompa " helyszíne, a Reviczky utcai szárny eredetileg a személyzet számára épült, most csupa praktikus , "kortárs megoldás" biztosítja a napi egyetemi élet modern körülményeit. ^[1][2]
Szívem vágya a lépcső becserkészése volt, nem kevés fotót láttam már róla az interneten. Nekem fontos volt, hiszen életem egy régebbi, de meghatározó szakaszában közel öt évet töltöttem itt, ill. a környéken, az akkor itt működő Országos Műszaki Könyvtár falai között. Igaz, konkrét munkahelyem a "cselédszárnyon" volt (nem találtam meg az egykori oda vezető lépcsőt), de napi szinten jártunk át az anyaintézmény előkelőbb oldalára, róttam a lépcsőket. (Ha meg nem, akkor a földszinti büfébe, vagy a túloldali közösségi helyiségbe igyekeztem.)
A mívesen faragott lépcső tehát a cél, az indok. Kis csalódást okozott, mégis örülni kell, hogy a műemléki rekonstrukció itt a lépcső élethű újrafaragását jelentette, mert valamikor, a történelem során – mint hallottam – (nyilván szükségszerűségből) lecserélték. A szándék tiszta volt, mégiscsak egy, az eredetire meglehetősen emlékeztető faragvány helyettesítette. Én pl. egyáltalán nem gyanakodtam, hogy akkoriban egy helyettesítő megoldás nyikorgott a lábam alatt.
A rekonstrukció után viszont "Csekonics Margit és férje valószínűleg el lenne ragadtatva, ha végigsétálna a minőségi anyagokból, archív fényképek, képeslapok, régi tervrajzok alapján, művészettörténészek közreműködésével újjávarázsolt termeken. Felújították és helyreállították a Thék Endre műhelyében tölgy- és hársfából készült, gyönyörűen faragott, immár világos színben pompázó körlépcsőt, az emeleti szalonok enteriőrjét és díszeit..." ^[2]
Alkotóként tehát Thék Endrét, a bútorasztalosság művészét, a legismertebb és legfoglalkoztatottabb bútorgyárost jegyzik. És ez igaz is, hiszen az emeleti korláton megjelenik ő maga is, arcképét belekomponálta ebbe a páratlan faragványba.
A páratlan lépcső-csoda a mindenhol jelen lévő sárkányok és szörnyecskék között látható, a család (pontosabban a Károlyi-család) címerének motívumaiból építkezik.^[3]

---