A település középkori eredetű. Első említése 1222-ből való „villa Sárkán.”^[1]
Később Nádasdy, majd Esterházy-birtok.
A Szentháromság-templom az Esterházy-herceg adományából épült 1754-ben.^[2]
A templom új üvegablakai Dr. Szabó Zoltán pap, művészettörténész, festőművész tervei alapján a Mohay üvegműhelyben készültek.^[3]
Azonos színvilág és stílus jellemzi őket. A Szent László-ablakon olvasható felirat, „szignó”, nem ismétlődik mindegyik alkotáson.
Főtisztelendő Maráz Sándor címzetes prépost plébánossága idején kerültek beépítésre (2007-2008), aki közel negyven éven át szolgálta a bősárkányi híveket.^[4]

Apor Vilmos Győrbe kerülve az első körlevelében hirdette: „A lelkekért való munka, a lelkek iránt való szeretet és lángolás, az a vágy, hogy »mindenkinek mindene« legyen, teszi a papi életet széppé és minden áldozatra képessé.”^[5]
Nagypénteken, asszonyok, lányok védelméért érték a halált okozó lövések.
„Apor Vilmos hálát adott Istennek, hogy „ilyen nagypénteket adott” neki, és szenvedései alatt papjaiért, híveiért és hazánkért imádkozott, és megbocsátott támadóinak. Április 2-án, húsvéthétfőn hajnalban halt meg. Testét ideiglenesen a kármelita templom kriptájába temették. Újratemetésére csak 1986. május 23-án kerülhetett sor, azóta a győri bazilika Héderváry-kápolnájában nyugszik.”^[5]

Az üvegablak felirata: „Boldog Apor Vilmos püspök vértanú. / »A Jó Pásztor életét adja juhaiért.« / Felajánlotta: G. Németh Ágnes.”
Az ablakon a nőket védelmező mártír püspök állja útjukat az orosz katonáknak.

---