Miskolctapolca egyik dombtetején áll az 1935-ben, Jézus Szent Szíve tiszteletére felszentelt Sziklakápolna.^[1] A Kápolna falfülkéiben, szentélyében és oldalfolyosóján különféle szobrok állnak. Ezeket a szobrokat egy budapesti egyházművész készítette és ajándékozta a Kápolna közösségének. A Tapolcai Fürdőújság a felszentelést megelőző napokban írta:
"Egy híres magyar szobrászművész -aki ismeretlen kíván adományával maradni- eddig négy, egyenként 185 centiméter magas szobrot ajándékozott a sziklakápolnának. Az oltár mögött áll majd a Jézus Szent Szíve szobor és a sziklakápolna díszéül fog szolgálni a Magyarok Nagyasszonya, Páduai Szent Antal és Szent Ferenc szobrai.”^[2]
A szobrász ugyan a korabeli sajtó híradásaiban névtelen kívánt maradni, de Sedon László hejőcsabai plébános a szobrokon lévő szignók alapján készítőként Máriahegyi Jánost nevezte meg (2022 januárjában). Az ő nevét olvashattuk a MINAP című miskolci hetilap Sziklakápolnát bemutató cikkében is.^[3] A Jézus Szent Szíve szobor szignójánál mi magunk is meggyőződhettünk az alkotó kilétéről.
A Kápolna bejáratától balra a kórus, jobbra pedig egy körfolyosó nyílik, melynek elején egymáshoz egészen közel két szobor áll. Az elöl lévő, konzolon álló szobor egy női alakot ábrázol, kinek két kisgyermek kapaszkodik a ruhájába. A szobor Casciai Szent Ritát jeleníti meg.
Szent Rita Olaszország egyik legismertebb szentje. Umbria gyöngye, ahogy XIII. Leó pápa nevezte őt, 1381 körül született Roccaporenában és 1447. május 22-én halt meg Casciában. Gyermek- és ifjúkorát a szülei iránti engedelmesség, és a fáradságos napi munka jellemezte. A korszellemnek megfelelően nagyon fiatalon férjhez adták egy vad és erőszakos nemesemberhez. Rita türelemmel viselte nehéz sorsát. Házasságából két gyermek született, és végül még férjét is sikerült a hit útjára térítenie. Ennek ellenére férjét régi haragosai megölték. Egy évvel később két fia is megbetegedett és meghalt. A családi tragédiák után Szent Rita - régi vágya szerint - belépett az Ágoston-rendi apácákhoz. "Különös tisztelettel elmélkedett Jézus szenvedéséről, s arra vágyott, hogy osztozhasson a megfeszített Krisztus kínjaiban. Egy napon, amikor a feszület előtt térdelt ... érezte, hogy a töviskorona egy tövise a homlokába fúródik. Mély sebet kapott, amely később elmérgesedett."^[4] Ez a stigma egész életében megmaradt. A sok munka, betegség, böjtölés miatt élete utolsó éveit betegágyban töltötte. Halálos ágyához rózsát és fügét kért, amit el is hoztak neki a szülői házból. A nép már halála előtt is szentként tisztelte. 1626-ban avatták boldoggá, 1900-ban pedig szentté. Liturgikus emléknapja május 22.
Szent Rita pártfogója azoknak, akik lehetetlen, megoldatlan és reménytelen helyzetükben kérik közbenjárását. Védőszentje az anyáknak, a meddőségtől szenvedőknek (Spanyolországban a rossz házasságban élőknek).^[5]
Jelképei: rózsák, füge, feszület, tövis.^[6] Némelyik szobornál alakja két gyermekével is kiegészül.
A szobor a Kápolna többi szobrához képest kisebb méretű: 80 cm magas. Rita világi ruhát visel, vállát köpeny borítja. Bal kezében feszületet tart; homlokán jellegzetes tövis stigmája. Lábánál két gyermeke áll korhű ruhában, mindkettő felnéz rá a bizalom és védelem reményében. A gyermekek kezükben rózsát tartanak, és Rita lábai előtt is rózsák hevernek.

---