Miskolctapolcán 1935 nyarán avatták fel a Verebes-tanyán felépült Sziklakápolnát. A terület tulajdonosa Pataky Rudolf volt. Patakyhoz gyakran látogatott el Szabó Pius atya, karmelita rendfőnök, aki 1934-ben egyik közös sétájuk alkalmával észrevette, hogy a villatelkek között egy juhok szálláshelyéül szolgáló barlang van. Látva a barlangot, az az ötlete támadt, hogy helyén egy templomot kellene kialakítani az itt élők és nyaralók számára. Az atya a templom terveinek elkészítésére Menner László miskolci építészt kérte fel. Végül némi módosítással elkészült a ma is itt álló kápolna.^[1] A kápolna bejárata mellett kétoldalt két-két szoborfülke látható, bennük pedig szentek szobrai sorakoznak. Ezeket a szobrokat egy budapesti egyházművész készítette és ajándékozta a Kápolna közösségének. A Tapolcai Fürdőújság a felszentelést megelőző napokban írta:
„Egy híres magyar szobrászművész -aki ismeretlen kíván adományával maradni- eddig négy, egyen-ként 185 centiméter magas szobrot ajándékozott a sziklakápolnának. Az oltár mögött áll majd a Jézus Szent Szíve szobor és a sziklakápolna díszéül fog szolgálni a Magyarok Nagyasszonya, Páduai Szent Antal és Szent Ferenc szobrai.”^[2]
A szobrász ugyan a korabeli sajtó híradásaiban névtelen kívánt maradni, de Sedon László hejőcsabai plébános a szobrokon lévő szignók alapján készítőként Máriahegyi Jánost nevezte meg (2022 januárjában). Az ő nevét olvashattuk a MINAP című miskolci hetilap Sziklakápolnát bemutató cikkében is.^[3] A Jézus Szent Szíve szobor szignójánál mi magunk is meggyőződhettünk az alkotó kilétéről.
Jobb oldalon az első fülkében Lisieux-i Kis Szent Teréz, a másodikban Szent József szobra áll.
József a Szent Család tagja, Mária férje, Jézus nevelőapja ács volt. Az evangéliumok nem adják meg sem születési helyét, sem idejét, és ereklyéi sem maradtak fenn. A Bibliában csak a két gyermektörténet beszél róla (Mt 1-2, Lk 1-2; 3, 23). Utoljára a 12 éves Jézus eltűnésekor olvashatunk Józsefről. Életét közel a Megváltóhoz, de csendben élte; hallgató szentként nem hagyott hátra semmilyen bölcsességet. A hagyomány szerint hűségéért és hallgatásáért a legnagyobb ajándékot kapta: halálánál jelen volt Jézus és Mária. Józsefet védőszentjüknek tekintik az ácsok, asztalosok, egyéb famunkások, jegyesek, ifjú házasok, családok, üldözöttek, munkások, haldoklók. Fő ünnepe március 19.^[4]
Szent József szobrok gyakoriak templomainkban, és általában álló alakzatban ábrázolják Józsefet. Fő attribútumai: "a gyermek Jézus, liliom, bot, ácseszközök, gyalu, derékszögelő, bíbor köntös és barna köpeny."^[5]
A kápolna Szent József szobra 140 cm magas, bal karjával Jézust öleli (kinek kezében országalma van), jobb keze üres. Eredetileg liliomot tartott a kezében, de miután a szobor ujja letört, így nem lehet visszahelyezni helyére a virágot.
Hasonló Szent József szobrokat fedeztem fel a Köztérkép adatbázisban szintén Máriahegyi János alkotásaként Solymáron és Pilisvörösváron, ill. ismeretlen művész alkotásaként Egerben, Szombathelyen és Orosztonyban.

---