A forradalom és szabadságharc centenáriuma alkalmából a város pályázatot hirdetett, amire hat neves szobrász tizenegy pályaműve érkezett. A bíráló bizottság egybehangzó sorrendje alapján Borsos Miklós bronz alkotása került felállításra a 48-as téren. Rekord sebességgel készült el az alkotás, mivel a pályázati felhívás kiírása (1949. március 16.) és az avatás között alig több, mint hét hónap telt el úgy, hogy a zsűri még közvélemény kutatás céljával ki is állította a pályázati anyagot a városi múzeumban. Megjegyzem, Romváry a felállítást 1950-re teszi, de a valós adat a kapcsolt lapon egy napilap információja alapján napra pontosan szerepel.
Borsos két pályaművel indult. Pikáns részlet: egy ruhátlan és egy ruhás figurát ajánlott. Utóbbit írja le Romváry – mint ahogy így láthatjuk a forradalmi költőt a képeken is.. A kidomborodó mellkas, előre szegezett tekintett, a hosszú, zsinóros mente szűk nadrággal, csizmával a költő, a magas emelvényen a hős kiemelése pedig a kor jellegzetes szemlélete. Kezei érdekesek: az egyik kissé ökölbe szorul, bal kézfeje nyitott. "A csendes nyugalmú szobor nem éppen a Nemzeti Múzeum lépcsőjén Talpra magyart szavaló indulatos Petőfi, hanem egy erőteljes izomzatú, jól táplált, kiegyensúlyozott ifjú, aki a fiatalság optimizmusát árasztja magából, de nem sejteti a benne rejlő, kitörni készülő forradalmi, nagy indulatot."
Pécs Európai Fővárosa éve, 2010.: a tér megújult, átrendezésre került. Meglepetésre és "értelmezhetetlenül", a szobrot áthelyezték, méghozzá az 56-os emlékmű "mögé". Farkas Ádám, az emlékmű alkotója utólag értesült erről, felháborodott hangú levélben reklamált az önkormányzatnál. Sérelmezte a szerzői jogok megsértését, másrészt a két mű átgondolatlan "átértelmezését". "A két műnek más a léptéke, a térigénye és ugyan mindkettő a magyar szabadság és függetlenség legnagyobb történelmi pillanatait idézi, de más-más asszociatív nyelvezettel, így nem tudnak összekapcsolódni, együtthatásuk vizuális zavart okoz."

---