Az apropó pedig a mai Kulturális Örökség Napokon elhangzott egyik előadás, amit volt szerencsém meghallgatni. A programok A felemelő századok címmel kerültek megrendezésre, utalva ezzel a XIX. századra. Ezzel egy nagy gond van Debrecenben. Alig áll már ma olyan épület, amelyik akkor készült. Viszont a mai városképet meghatározó egyik építész, Borsos József épületei, városrendezési tervei amelyek a XX.század első harmadában születtek, máig tetten érhetők a városban. Az ő nevéhez fűződik az egyetem előtti tér, az egyetemi templom, a Köztemetőben a Ravatalozó épülete, a Kápolnás utcai zsinagóga, számos oktatási intézmény, lakóház, és bérház.

A délelőtti előadás A szecessziós építészet jegyei címet viselte.
Ennek egyik pregnáns példája az előadásból véletlenül kimaradt, 1914-re felépült Rendőrpalota épülete, amelyet szintén a városi építész neve fémjelez. Akit behívtak katonának az első világháború kitörésekor, és a terveket, az épület befejezéséhez szükséges részletrajzokat már a frontról küldte el Debrecenbe.
Az épület maga hatalmas, három utcára néz. Kossuth utca 20., Blaháné utca, és az ezeket összekötő Újházi Ede utca egésze. Kívülről is megérné bemutatni, mert hódmezővásárhelyi majolika díszíti körben. Magyaros szecessziós hatást mutat a sok virágmintával.
A főbejárat gyönyörű bronzkapuja látható a műlapon, amelynek kettős szénaboglyaíves, bodrogkeresztúri kőből faragott bélletét a pásztorfaragásokra emlékeztető minták között a város 1693-as címere díszíti.
A címer különben legtöbb Borsos által tervezett épületen ott látható a mai napig is. Nem mozdították el, szedték le, pedig legtöbb épülete a huszas években épült.
A címer ezen a kapun a külső bronzfelületen is megjelenik, az ólombetétes üvegablakok alatti részen. Egy Debrecen műemlékeiről szóló könyvben olyan adatot találtam, hogy ilyen üvegablakok voltak a belső folyosókon és lépcsőházakon is, amelyek időközben elpusztultak.

Természetesen az épületet engedéllyel fotózhattam, még valamikor március elején.
A kapun olvasható az egyik társalkotó, ifj. Losonczi János műlakatos portáleépítő mester neve. Sajnos hiába kutattam eddig, a díszműüveges mester nevére nem találtam rá.

Arra nem emlékszem, hogy a szocialista időkben a kapu fölött milyen címer volt látható, de nemrég új címert helyeztek el, a Györfi Sándor által 1999-ben alkotott 130 cm átmérőjű mázas kerámiából készültet.

Ha talál valaki archív képet a kapuról, szívesen veszem.

A kapu fém részeit gyönyörűen megtisztították 2016-ban. Fotók mellékelve.