A HAB, Hungarian Art and Business most már következetesen használja a kertet a kiállítások kiterjesztésére, de legutóbb már önálló szoborparkot építettek. A két, általunk már jól ismert szobrászművész alkotásai október elején benépesítették a teret, műveik dialógust folytattak egymással.
Közös a használt anyag, de a kifejezési forma eltér, sőt én kontrasztosnak látom. Mondhatni, két világ. ^[1]
Számomra a leginkább meghaatározó az a Szövet című alkotás, amivel először találkoztam Köveskálon. Lenyűgözött, ahogy a park zöldjében feküdt, de mégis teret adott a fénynek, csodás fény-árnyék játékra adott alkalmat.
A nap most is együttműködő volt, szívet melengető napsütésban találkoztam a sorozat további munkáival.

A művész a Káli Art Parkban anno megismert alkotása kapcsán nyilatkozott az akkor, ott kiállított alkotásról. A rokonság nyilvánvaló, idézem az ott elhangzottakat. "...Úgy gondolom, bőven elegendő az a plasztikai mozgás, melyet a hegesztés közben torzuló anyag kreál. A forma és a hozzá kapcsolódó szellős tömeg kiegyensúlyozottan él együtt. Törekvésem csupán olyan szobrászilag minősített „helyek” létrehozására irányul, ahol tér és forma, amennyire csak lehetséges, akadálytalanul közlekedik egymásban. " ^[2]

---