Ami az előző műlapon írtakat illeti, a szervezőktől válasz továbbra sem érkezett. Ugyanakkor újabb levél született, Becskei Andor pedig szerencsére gyorsan válaszolt, teljes műjegyzéket küldött a kertben kiállított alkotásairól, köszönöm!
Tervezem, a dialógust folytató művek másik gazdájának megkeresését is, hiszen ez működik!
Mégis marad függőben a gondolat, a szervezők hogy-hogy kiállították ezeket az alkotásokat (és az előző kapcsán is ez a tapasztalat) és sehol nincs információ!? Hogy lehet a nézővel valós kontaktust tartani, vagy pl. megszerettetni/elfogadtatni velük a kortárs művészetet ebben a formában?
Továbblépek.

Az előző lapon a kapunál álló két alkotást úgy jelöltem, egyikük a szépség, másik a gyönyörűség? Azt nem tudom, milyen alapon osztottam ki ezeket a jelzőket, állítom, mindkettőre illik (minden megosztástól és felsorolásról függetlenül) bármelyik.
Ez az alkotás is méltó helyet kapott rögtön a kapunál! Nem mellesleg a friss, idei munkák egyike. Én pedig örömmel készítettem a fotókat, miközben fejben összehasonlítottam a köveskáli "Szövet" cíművel, szintén kedvencem.

Egyértelmű, más lépték és más vonalvezetés. Minden más (eszköz, technika, anyag) rokonságban. Vagyis az is, az említett vonalvezetést nem feltétlenül az alkotó határozta meg, hiszen – ahogy a korábbi műlapnál tőle idéztem – az anyag és a hő dolgozik.

Ahogy nyilatkozott, "...Úgy gondolom, bőven elegendő az a plasztikai mozgás, melyet a hegesztés közben torzuló anyag kreál. A forma és a hozzá kapcsolódó szellős tömeg kiegyensúlyozottan él együtt. Törekvésem csupán olyan szobrászilag minősített „helyek” létrehozására irányul, ahol tér és forma, amennyire csak lehetséges, akadálytalanul közlekedik egymásban. " ^[1]

---