Kölcsey Ferenc Nagykárolytól nem messze Sződemeteren született, Álmosdon nevelkedett, Debrecenben tanult, majd árván maradt testvéreiről gondoskodott.
Kölcsey költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a magyar himnusz költője volt. ^[1]
Nagykárolyban állt már Kölcsey szobor, 1897-ben avatták fel, de 1934-ben vandálok szétfűrészelték, talapzatát lebontották, a maradék részeket beolvasztották. Látható a kapcsolt műlapon. ^[2]

Győrfi Lajos alkotása némileg hasonlít a régi szoborhoz. A költő bronz alakja egy karosszékben ül, kezében a papirusz tekercsre vetett himnusz kéziratát tartja, életnagyságú. Korhű díszes zsinóros atillában, lábán csizmában ábrázolta a művész. Háta mögött egy magas, tetején törött oszlop talapzatán a himnusz sorai olvashatók, Erkel Ferenc kottájának hű másolatán. Másik oldalán a név és évszám, és egy babérkoszorú látható.
A szobor nagy vihart kavart, egykori köztársasági elnökünk avatta fel. ^[3]

"Nemzeti imánk, a Himnusz keltezésének 200. évfordulója alkalmából állítottak szobrot a szerző Kölcsey Ferencnek Nagykárolyban. Az alkotást az egykori Arany Szarvas vendéglő, ma már a polgármesteri hivatal épülete előtti téren helyezték el...
... A helyszínen jelen volt a Kölcsey-szobor megalkotója, Győrfi Lajos szobrászművész is. A Maszolnak elmondta, a szoboralkotás során arra törekedett, hogy a formáknak belső kisugárzása legyen, hogy a testtartásból látszódjon, milyen ember is volt Kölcsey, akinek kezében egy pergamen van, amire a Himnusz második sorát vésték. „Nekem a Himnusz csak Kölcsey versével nem teljes, ezért a szobor mögött álló oszlopra felvéstem Erkelnek a kottáját” – tette hozzá." ^[3]

---