A szobrot a honfoglalás ezer éves évfordulójára rendelte meg a városi tanács. Ekkor még Nagykároly volt Szatmár megye központja. Kallós Ede gyönyörű alkotását a millenniumi ünnepség sorozat alkalmából 1897. április 4-én leplezték le a Károlyi család kastélyának parkjában. A szobor közadakozásból készült, melyhez Károlyi István nagy összeggel járult hozzá.
A talapzaton elöl a „Kölcsey”, míg hátul: „Isten áldd meg a magyart” felirat volt olvasható.

„Kallós egykorú rézmetszetek alapján nagy hűséggel és jellegzetes erővel mintázta a költő alakját. Kölcsey széken ül, egyik kezét a térdén nyugtatja, a másikban könyvet tart s fejét kissé előrehajtva, gondolataiba van elmélyedve. Öltözete a harmincas évek magas gallérú atillája, magyar nadrág és csizma. Az alak másfélszeres életnagyságú, s magassága 2 méter 20 centiméter. A szobrot a párizsi állami ércöntőben öntötték bronzból, s az öntés kiválóan sikerült. A szobor biai kőből szerkesztett stilizált sziklatalapzaton áll lombos fák között. A szobor 5 méteres magasságával valósággal uralta a nyitott teret.” – olvasható a nagykarolyvarosa.ro honlapon.

A szobrot 1933 májusában megrongálták. 1934. augusztus 30-án négy szélsőséges fiatal lefűrészelte a költő fejét. A Brassói Lapok, 1934. szeptember 1-i száma így számolt be a történtekről: „Ismeretlen tettesek lefűrészelték a nagykárolyi Kölcsey-szobor fejét. Nagykároly magyarságát újabb vandál módon elkövetett szoborrombolás tartja izgalomban. Csütörtökön reggel nyolc órakor a Károlyi-kastély előtt szolgálatot teljesítő rendőrőrszem jelentette feletteseinek, hogy az éjszaka folyamán ismeretlen tettesek lefűrészelték a Kölcsey-szobor fejét, magukkal vitték, és helyébe zöld ágakat tűzdeltek. A szobrot három utca kereszteződésénél állítottak fel 1897-ben. A bronzalak körülbelül négy méter magas, amiből mintegy másfél méteres darabot fűrészeltek le. A csonkítást nagy körültekintéssel hajtották végre. Acélfűrészüket előbb bezsírozták, nehogy hangot adjon, és arra is volt idejük, hogy a hatalmas bronzdarabot feltűnés nélkül elszállítsák. A szobrot hegyes vaskerítés vette körül, előtte pedig éjjel-nappal rendőr posztolt. A tettesek mégis ismeretlenek, akárcsak a nagykárolyi Kossuth-szobrot, megcsonkították ezt is.”
A lefejezett szobrot veszélyeztetettségére való hivatkozással, néhány nap múlva leemelték a talapzatról és a városházára szállították, majd később beolvasztották.
A borostyánnal benőtt talapzat még évtizedekig a helyén maradt. 1964-ben, amikor megkezdték a város központjának csatornázását, a talapzatot szétszedték.

1939-ben a nagykárolyihoz hasonló Kölcsey-szobrot avattak Budapesten, amely szintén Kallós Ede alkotása volt. http://www.kozterkep.hu/~/1257/_kolcsey_ferenc_szobra_budapest_kallos_ede_1939.html