Láttam valahol egy képet az épületről (Fb, Zugló régi képeken) és tekintettel az így felfedezett domborművekre elindultam, felkerestem a teljesség kedvéért. Utamon némi apátia kísért, mivel zuglói (vagy bárhol lévő) épületdíszítő alkotásról lévén szó, kevés az esély az informatív bemutatásra.
Én nem gondoltam, hogy így megörülök az eredménynek, amikor csak picit léptem előre a keresgéléssel és szinte teljes a kép.

Az épület érdekes, szemből nézve teljes asszimetria, jobbra domborművek. Ezek pedig részben egybevágó figurákat mutatnak, vagy inkább nem értem az elhelyezés logikáját. Az igazság, nem azonosak a figurák, mert a kidolgozásba gondos kezek eltéréseket formáltak. Tk. így három-három alakot látunk, férfiak és nők, de akkor is furcsának érzem a sorrendet. Pedig a korabeli fotó igazolja, ebben nincs változás.

A "régi kép" mellett vannak infók, és mivel máshogy nem ment, ezekkel indultam el az Arcanum világába. És íme, megtaláltam a teljes stáblistát a Színházi élet aktuális számában (csak csodálkozom, hogy ez a lap foglalkozott ilyesmivel) és a nekünk kevésbé fontos iparosok nevén átszökelve olvasom: "A kőfaragó-, műkő-szobrász és stukkó-munkákat Körmendi Fried [sic!] Jenő végezte abban a művészi kivitelben, amely fogalommá tette nevét a műkő- és szobrászmunkák terén."
Ez már igazi siker! Siker a találat, de elismerése a művésznek!

Az innen származó archív kép alapján pedig az derül ki, hogy az épület homlokzatának feltűnő asszimetriája legfőképpen abból adódik, hogy a kezdetekkor ez egy önálló bérház, vagyis sarokház volt, így a bal oldala is "élt". Sőt, a bejárat is (akkor) innen nyílt. Igaz, akkor is meg volt az Ilka utcai front érdekes megosztása, de kiegyensúlyozta a régmúlt időkben (ki tudja mikor-miért) eltűnt oldal részlete.
Igen, tudtak a korabeli építészek: Révész Sámuel és társa, Kollár József, akik – ahogy elnézem – több épületükhöz meghívták Körmendi Firm Jenő szobrászművészt, amihez adalékot találtam a cikkekben.

---