A mai Sashalom területét a 19. század elején még mocsár borította, ingoványos terület volt. Ebből az időből indul a templom története. Ehmann Viktor megvásárolta, lecsapoltatta és felparcelláztatta, ami embereket vonzott a ide. Csak néhány év és a közlekedés javulásával a betelepülés felgyorsult. A település volt önálló község is, ma a 16. kerület közigazgatási területéhez tartozik.
A templom – a már meglévő telken nagyobbrészt a hívek adakozásából épült. Ezt bizonyítja, hogy a kétoldalt, ábrázolás nélkül elhelyezett üvegablakokat is felirat díszíti a nagyobb adományokat nyújtó családok neveivel (az első adalék kép mutatja). A templom terveit Kismarty Lechner Loránd készítette úgy, hogy nem fogadott el díjat munkájáért. Az építkezés 1927 és 1931 között folyt, akkor meg is áldották, de a befejezés csak 1936-ban történt, amikor a torony is elkészült. 3 év múlva plébánia rangot kapott. ^[1][3]
A ma is látható freskók is később kerültek a falakra, de ahogy Sós Károly blogjában írta, a Palka József által készített üvegablakok 1931 tájékára datálhatók.
A szentély közepét a trónján ülő Krisztus Király képe uralja, alkotója Takács István. Ez és a további falfestmények az egész templom képét meghatározzák. Úgyanígy a jellegzetes kazettás kiképzésű mennyezet, ami a Jézus Szíve litánia képes és szöveges megjelenítését mutatja (Bozó Gyula). ^[2][3]
A Krisztus Király freskója két oldalán lévő két üvegfestményt már ismerjük, ld. a kapcsolt lapokat.
A szentélyt megelőzően, a hajó két oldalán egy-egy oltárt helyeztek el. Ezek előtt balra egy Mária szíve ábrázolás, a másik oldalon, vele szemben egy Jézus szíve ábrázolás látható, ugyancsak Palka József alkotásai. ^[2][3]
Jézus Szíve: "Isten emberré lett Fiának szíve, a megváltó isteni szeretet jelképe." ^[4]
Mária Szeplőtelen Szíve: "a teljes ártatlanság, valamint a megtestesült Ige és a megváltott ember iránti anyai szeretet jelképe". ^[5]

---