Fraknó a trianoni békediktátum következtében lett Ausztria része, addig a Nagymartoni járáshoz tartozott.^[1]
Már a 17. század elejétől Esterházy-birtok.
Fraknóvárajlán az épületek, szobrok, a szervita-kolostor és búcsújáró-templom, a nemesi udvarház, mind-mind az Esterházy-család történetéhez kapcsolódik.
Ilyenek azok az üvegablakok, melyeket bécsi mester készített, amelyek a Szűz Mária mennybevétele titulusú ősi templomban láthatók.
(Szent Margit - Herceg Esterházy Miklósné, született Cziráky Margit grófnő ajándéka, Szent Miklós, - Herceg Esterházy Miklós ajándéka és az államalapító Szent István királyt ábrázoló ablak.)
A szervita kolostort itt Fraknón herceg Esterházy Pál alapította, 1692-1704 között épült fel.^[2][3]
Alexius Henricus Lépicier OSP által adományozott üvegablakon látható a szerviták címere, emellett az adományozó bíborosi rangjára utaló szimbólumok is.^[4]
Szent István király kezében templomot tart.
„A templomnak épitése és fölszerelése közös feladata a királynak, a püspököknek és a népnek. Minden tíz falu építsen templomot, és ezt javadalmazza két telekkel, két szolgával, lóval és kanczával, hat ökörrel, két tehénnel és harmincz apró marhával. Ruhákról és oltártakaróról a király gondoskodik, plébániáról és könyvekről a püspök. (34. pont.)”^[5]
Szent István király ruházatán feltűnik a nemzeti jelképünk, a piros, fehér, zöld szín.

---