Fraknó a trianoni békediktátum következtében lett Ausztria része, addig a Nagymartoni járáshoz tartozott.^[1]
Már a 17. század elejétől Esterházy-birtok.
Fraknóvárajlán az épületek, szobrok, a szervita-kolostor és búcsújáró-templom, a nemesi udvarház, mind-mind az Esterházy-család történetéhez kapcsolódik.
Ilyenek azok az üvegablakok, melyeket 1909-ben bécsi mesterrel készíttettek, amelyeket a Mária mennybevétele titulusú ősi templomban láthatók.
A készítő neve is megtalálható az ablakon, e mellett az adományozó, megrendelő neve is, így:
Herceg Esterházy Miklósné, született Cziráky Margit grófnő ajándéka-1909.
Az eszterházi sírdombon nyugvó Cziráky Margit grófnő híres volt jótékony szeretetéről, emléke ma is él a településen (a mai Fertődön is).
Az Esterházy-család az üvegablakokon védőszentjüket ábrázolja az 1622 óta Esterházy tulajdonú templomban.
Szent Margit domonkos habitusban, attribútumaival, a liliommal és a kezében tartott koronával ábrázolt.
„A szent királylány életének alapszabálya egészen egyszerűen hangzik, de a négy egyszerű tétel az evangélium egész tökéletességét magában foglalja: Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni.”^[2]
Az alkotó kilétét megerősítő hivatkozás a forrásban megtalálható.^[3]

---