Az üvegablakok a Szent Ferenc kórház Szűz Mária az Egyház Anyja kápolnájában vannak.
Atlasz Gábor tervei alapján Sós Károly kivitelezésében készültek el a nyolc boldogság fáit megjelenítő üvegablakok. Michael August Blume apostoli nuncius 2020 augusztus 29-én áldotta meg az üvegablakokat és a kórház kertjében felállított Corpus-t. ^[1]

2021 februárjában Michael August Blume apostoli nuncius megáldotta a festőművész keresztutat bemutató alkotását. ^[2] A nyolc boldogság üvegképei a keresztúti stációk között vannak, mely az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció nővéreinek ötlete volt, akik ott szolgálnak a kórházban. ^[3]
Többször mentem el fotózni. Napsütésben, borús időben, fotóztam fényképezőgéppel, okos telefonnal. Nem volt könnyű dolgom. Nehéz volt egyszerre a maratott szöveget és a festett részt úgy fotózni, hogy minden jól látszódjon. Más színűek lettek a képek fényképezőgéppel és mobillal. Más színűek a képek a kápolna jobb oldalán levő ablakokról, ahol az üvegablakok egy épületre néznek, mint a bal oldaliak, ahol az ablakok udvarra, fákra nyílnak. Mások a színek napsütésben, akkor árnyékok is vannak és mások a színek borús időben.

Jézus tanítása: A nyolc boldogság
„A tömeg láttára fölment a hegyre és leült. Tanítványai köréje gyűltek, ő pedig szólásra nyitotta ajkát. Így tanította őket:
1. Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa
2. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
3. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.
4. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
5. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
6. Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják az Istent.
7. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.
8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. (Mt 5,1-10).” ^[4]

Az üvegablakokon a nyolc boldogság egyes tanításaihoz társított szentföldi növények, fák láthatóak.
A flamand St-Omeri Lambert kanonok 1120 körül írt Liber floridus (‘A virágok könyve’) c. művében található Jézus nyolc boldogságról szóló tanításának nyolc fával történő megjelenítése. Ezek a fák a cédrus, ciprus, pálma, rózsa, olajfa, platán, terebint és szőlő. ^[5]

A nyolc boldogság tanításainak sorrendjében az üvegablakok bal oldalon az oltár felől kezdődnek. Bal oldalon van négy üvegablak a cédrus, ciprus, pálma, rózsa ábrázolásával, és a jobb oldalon folytatódik a sor az oltár felé: olajfa, platán, terebint és szőlő ábrázolásával.
A leírásban sok az idézet, mert felesleges lenne saját szavakat használni a korrekt kifejezések helyett.

1. üvegablak - A tanítás: "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa”. A növény neve Libanoni cédrus (lat. Cedrus libani)
A cédrus “A későbbi egyházatyák biblia és szentírás magyarázataiban is több helyen felbukkan a cédrus. Az V. sz-ban élt Alexandriai Szent Cyrill szerint az ószövetségi cédrusfa nem más, mint Krisztus jelképe, mivel fája éppen úgy romolhatatlan, mint Krisztus szent teste.” ^[5]

2. üvegablak - a tanítás: „Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.” A növény neve: II. Ciprusfa (lat. Cupressus sempervirens)
A ciprusfa „Az Ószövetségben Isten kertjének egyik fája, továbbá Isten dicsőségének, a bölcsességnek és az erényes embernek szimbóluma…….a keresztény ikonográfiában a feltámadás, az örök élet szimbóluma, de Mária szimbólum is. Mivel az elveszett és eljövendő Paradicsom egyik fája, gyakran ábrázolták a keresztfát két ciprusfa között, de a feltámadt Krisztus képeken is megjelenik. Mária szimbóluma is.” ^[5]

3. üvegablak - a tanítás: „Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.” A növény neve: III. Datolyapálma ( lat. Phoenix dactylifera)
„A pszeudo-Máté evangéliumban fennmaradt legenda, mely szerint az Egyiptomba menekülő Szent Családot egy datolyapálma táplálta, miután a gyermek Jézus ráparancsolt a fára, hogy hajoljon le, s kínálja gyümölcsét….Idővel új jelentést nyert a pálma, a mártírok attribútumává vált, nem csak Krisztusé, de az összes keresztény mártíré.” ^[5]

4. üvegablak - a tanítás: „Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.” A növény neve: IV. Rózsa (lat. Rosa)
A rózsa „A kereszténységnek is fontos növényi szimbólumává vált, a szűzi tisztaságú Mária virága lett, akit a virágok virágaként kezdtek tisztelni. A középkorban Szűz Mária volt a Rosa Mystica, a tövis nélküli rózsa. Az a virág, amely megőrizte eredeti, paradicsombeli, ártatlan állapotát. Mária a szeplőtelen fogantatás révén mentesül az eredendő bűn alól. Ezért gyakoriak a rózsakertben ülő, kezében rózsát tartó Mária ábrázolások.”^[5]

Köszönöm az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció vezetésének, és a Szent Ferenc kórháznak, hogy az üvegablakokat ismertethettem.

---