'Az első magyar Luther-szoborbizottság 1917-ben alakult; a világháború azonban keresztülhúzta számításaikat, és a korábbi gyűjtés eredménye az infláció és gazdasági válság miatt elértéktelenedett, a szoborállítás elodázódott. Az evangélikus zsinat később ismét napirendre tűzte a kérdést. A szoborállítás újabb határideje 1946 lett, mint Luther Márton halálának négyszázadik évfordulója. 1938-ban megindult a gyűjtés, és kiírták a pályázatot is. A zsűri azonban elégedetlen volt: nem adott ki díjat, inkább újabb szűk körű pályázatot írt ki. 1939-ben a meghívott négy művész közül Lux Elek (1884–1941), az Iparművészeti Főiskola szobrásztanára lett a befutó. Az öt méter magas, kőből faragott Luther-szobor azonban nem készült el teljesen, mert Lux Elek 1941 februárjában hirtelen elhunyt. A háború és a forradalom után a Deák téri egyházközség 1957-ben szállítatta át a Deák térre a kompozíció megmaradt részeit: a Luther-szobor félig kész felső része az udvaron volt megtekinthető. A szobor felállítására tett újabb javaslat már a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) 1984-es budapesti nagygyűlésére készülve fogan.... Az aktuális határidő 1983, Luther Márton születésének fél évezredes jubileuma volt, de az eredetileg tervezett köztéri helyszínre, a Deák térre a lutheránus templom előtt mint forgalmas közlekedési csomópontra ideológiai okokból már gondolni sem lehetett. A szobor befejezésére Buza Barna szobrászművészt kérték fel, s egyházi talajon, az Evangélikus Teológiai Akadémia kertjében meg is történt a legnagyobb és leghányatottabb sorsú magyarországi Luther-szobor avatása.'
Csepregi Zoltán írásából: A Luther-szobortól a Luther-filmig (2008)