Kismarton „1910-ben 3073 lakosából 2074 német, 834 magyar és 101 horvát volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásának székhelye volt. 1921-től Ausztria része. …)” ^[1]

Esterházy Pál építtette Hegyitemplom (Bergkirche) (1715-1803) mellett két szobor, - pontosabban egy Mária-oszlop (Harangos-Madonna) és egy dombormű - is található, melyek közel egyidőben készültek és az ábrázolt szentek is azonosak. Méreteikben azonban igencsak eltérőek. A Mária-oszlop uralja a teret, a Kirchengasse 5. sz. ház kapubejárója feletti, ovális „fülkében” pedig festett relief látható. Közepén a kismartoni kegyképpel (Madonna a gyermek Jézussal), a dombormű alján Szent Rozália fekvő alakja, és középen balról Szent Sebestyén, jobboldalt pedig Szent Rókus. Mindhárman, az úgynevezett pestisszentek.

Szent Rókust a pestisből gyógyultak védőszentjeként tisztelik.
„Rókust Sebestyén, illetve Kozma és Damján orvosszentek társaságában is ábrázolták. Zarándokköntös a ruhája, kezében bot, a vállán kobaktök és tarisznya, fején széles karimájú kalap. … Rendszerint felemeli ruháját, és a combja belső oldalán lévő fekete foltra, sebre mutat (a pestis külső jelei először a testnek ezen a részén jelentkeztek). Hűséges kutyájával együtt ábrázolták, amint a szájában kenyeret tart, vagy épp a szent lábsebét nyalogatja. Mondanunk sem kellene talán: a kenyeret hozó eb a búzaérlelő kánikula jelképe.” ^[2]

Szent Sebestyénhez pestis, de más járványok idején is, mint patrónushoz és segítőszenthez imádkoztak. Keresztény hite miatt halt mártírhalált. „… Sebestyén is a császári törvényszék elé került, és hite miatt halálra ítélték. Kinn a szabad mezőn karóhoz kötözték, hogy a katonák halálra nyilazzák. Amikor már halottnak vélték, otthagyták. Egy jámbor római özvegy, Iréne házába fogadta a súlyos sebesültet, és addig ápolta, míg föl nem épült. Amikor Sebestyén ismét megjelent a nyilvánosság előtt, úgy fogadták, mint aki holtából támadt föl. Sebestyén vértanúságának legendája azt a keresztény hitet támasztja alá, miszerint a keresztény élet valójában elpusztíthatatlan. Bármilyen borzalmasak is az alkalmazott kínzások és a halál módjai, alapjában véve nem árthatnak a hívőnek, hiszen ő halhatatlan.” ^[3]

Szent Rozália tiszteletét Bálint Sándor néprajztudó véleménye szerint Esterházy Pál nádor meghonosította meg. Egykori birtokain ezért is látható oly sok Rozália szobor és kápolna. Leghíresebb közülük a Fraknó melletti Rozália-kápolna, ahol a hegység is az Ő nevét viseli.
„Alig van hazánkban főtéri Szentháromság-szobor, amelynek mellékalakjai között a többi barokk pestispatrónus társaságában ott ne volna ~ reliefszerűen ábrázolt, barlangban fekvő alakja. Föltűnik barokk polgárházak homlokzatain… .
Ábrázolása: Bal karját tette vánkosul a feje alá, jobbjával a feszületet tartotta.” ^[4]
Ezen a domborművön baljával tarja a feszületet.

---