Kátoly Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma a főutca keleti oldalán áll. A templom bejárata a nyugati homlokzaton van. A templomajtótól jobbra látható az I. világháborús áldozatok emléktáblája.

A fehér márványtábla felirata:

AZ 1914 – 18 VILÁGHÁBORÚBAN HŐSI HALÁLT HALTAK
24 név.
ELTŰNTEK
7 név.

A táblát domborműves kőkeret övezi. Balra és jobbra egy-egy növényfonat csüng le. A felső részbe egy katonai sisak van tölgyfaágakra téve. Az alsó keskeny sávban egy madár van, kiterjesztett szárnyakkal. Ha stilizált is, de egy turul benyomását kelti.

A "Hősi emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa" 31 hősi halottat ír és 1926-os avatást.

A márványtábla középén egy pajzs alakú bronztábla van a kőre erősítve. A dombormű központi alakja egy katona. Még áll, de bal kezét szívére szorítva éppen hátrahanyatlik, jobb kezéből már kihullott puskája földre esett, a sisakjával együtt. Az alaktól balra és jobbra felirat van:

AZ NEM LEHET HOGY ANNYI SZÍV
HIÁBA ONTA VÉRT
S KESERVBEN ANNYI HŰ KEBEL
SZAKADT MEG A HONÉRT

[Ezek Vörösmarty Mihály Szózat című versének sorai 1836-ból.]

A hősként eleső alak körül csatajelenetek zajlanak. Balra lovasroham, jobbra szuronyroham, és legalul már sisakok hevernek a földön.

Legfelül Magyarország koronás címerét tartja a levegőben két szárnyas angyal. Azonban, különleges módon a két angyal lábbal felfelé és fejjel lefelé van. Ám nem bukott angyalok ők, hanem egyik kezükkel éppen elérik az elesett katonát és láthatóan igyekeznek a magasba emelni testét.

A pajzs alakú bronztáblát más baranyai falvak I. világháborús emlékművein pontosan ugyanilyen méretben és kivitelben megtaláltam. Mind ugyanezt ábrázolták. Nyilván egyszerre tervezett, megalkotott és legyártott elemről van, amelyet egyes települések egyedi megrendelésére helyeztek el az emlékművekre. A bronz domborműveken az alkotó neve nincs feltüntetve, de más források (főként a Köztérkép "Hősi Emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa") megadja, hogy ezek Manno Miltiadesz alkotásai.

Manno Miltiadesz (vagy Miltiades) 1879-től 1935-ig élt. Érdekes életéről a Wikipédiában is olvashatunk.

A domborműveken évszám sincs. Viszont a fenti forrásban - már ahol van konkrét évszám - sok 1922-es felállítás (Birján, Bogád, Diósviszló, Dunaszekcső, Egerág, Hásságy, Kékesd, Kisdobsza, Kiskassa, Kistamási, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Majs, Nagykozár, Nagynyárád, Okorág, Szemely) található. Igaz vannak 1923-as (Babarc, Bezedek, Botykapeterd (Botyka), Bükkösd, Bükkösd (Megyefa), Dencsháza, Fazekasboda, Ivándárda, Kétújfalu (Magyarújfalu), Kétújfalu (Nemesújfalu), Magyarbóly, Nagydobsza, Olasz, Olasz (Hidor), Pécs (Málom), Pécs (Mecsekszabolcs), Pécs (Somogy), Sósvertike, Sumony, Szaporca, Szebény), vagy 1924-es (Márok, Nagyharsány, Pécs (Rácváros), Szilágy), sőt 1927-es (Nagyváty) emlékműállítások is.

Mindezek alapján Manno Miltiadesz baranyai pajzs alakú domborművei mind 1922-ben készülhettek, és vagy abban az évben, vagy a rákövetkező években lettek avatásra készek az ezt hordozó emlékművek.
A pajzs alakú bronz dombormű felső éle 33 cm széles, az alsó csúcsától a tetejéig 36 cm a magassága.

A bronz dombormű alsó szélein két felirat van, bevésett betűkből. A pajzs alsó csúcsától balra ez állt: TERV. MANNO MILTIADES. Jobbra pedig ez: MINT. NEMESS GYÖRGY. A TERV. MANNO MILTIADES, azaz tervezte: Manno Miltiades – jelzi az alkotót. A MINT. NEMESS GYÖRGY, azaz mintázta Nemess György – jelzi a kivitelezőt. Az alkotást egyik megtervezte és a másik a fizikai kivitelezést végezte el.

Az 1885-től 1958-ig élt szobrász neve több változatban fordul elő: Nemes György, Nemess György, Ősz Nemes György, Nemes Ősz György. Az Artportál és a Köztérkép az utóbbit használja.

A templomajtótól balra is van egy kőtábla. A fekete gránitlap felirata: KÁTOLY KÖZSÉG II. VILÁGHÁBORÚS ÁLDOZATAI. 36 név sorakozik alatta. Ezzel a táblával kapcsolatban semmiféle szobor, dombormű, díszítés sincsen.

A kátolyi templom Magyarország műemlékjegyzékében nem szerepel. A muemlekem.hu szerint csak helyi védelem alatt áll az 5/2003. sz. rendelet alapján. A templomajtó kőkeretébe vésett évszám valószínűleg: 1911. [Annak, amit a Wikipédia ír Kátolynál, mármint, hogy: "Műemlék temploma a 13. században épült gótikus stílusban. Az évszázadok alatt többször átalakították, bővítették. A templom belsejében középkori eredetű faliképek, és 14. századi keresztelő-medence található. Az ősi templomot a pécsi pálosok Jakab-hegyi kolostorához tartozónak vélik." – egyetlen szava se igaz. Ez a leírás leginkább Hetvehely középkori templomára vonatkozhat.]

---