18 évig éltem Székesfehérvárott. A Prohászka-szobor előtt/mellett gyakran haladtam el. Akkoriban nem ismertem a történetét. A közelmúltban figyeltem fel a tényre, hogy az alkotás eredeti felállításában nincs publikálva. Ezt próbálom most pótolni.
Először pár sor Prohászka Ottokárról:
„Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10. – Budapest, 1927. április 2.) katolikus egyházi író, a magyar keresztényszocializmus jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Székesfehérvár tizenötödik püspöke."

„Szobrát egy erdélyi művész, Fülöp Elemér (1882-1946) készítette el és 1934. június 17-én ünnepi keretek között avatták fel a fővárosi Károlyi Kertben. Az alkotás megrendítően fejezte ki, mit jelentett kortársai zömének Prohászka: fehér talapzatán a daliás megjelenésű reverendás püspök jobb kezében kelyhet tart, bal karját szívéhez szorítva a fiatal nőként ábrázolt Hungária térdeplő alakjához fordulva, így kifejezve, hogy hazánk segítségért Hozzá, a főpásztorhoz esdekel, különben aligha tudná felemelni a lábainál összeroskadt, végső kimerültségében nemzeti címerünket kezéből kiejtő férfit. E rendhagyó kompozíción, amint egy útikönyv megállapította (Medvey Lajos: Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez, 1939), 'a leboruló férfi körvonala a címerrel együtt Nagy-Magyarország térképéhez hasonlít: ezt legjobban homályban lehet látni'."

A szobor mellékalakjai a II. világháborúban részben megsemmisültek, a maradványokat 1945. szeptemberében összegyűjtötték, amit 1950. után beolvasztottak. A megmaradt főalakot 1947. április 26-án éjjel 11 órakor ledöntötték. Feje letörött a testről, amit másnap a hívek a talapzatra helyeztek. Az önkormányzat május 2-án bízta meg a Vignali céget, hogy végezze el a szobron a javításokat. A szobor nem került vissza a helyére, hanem eltűnt, akkoriban azt gondolták, hogy beolvasztották. Az első hírek 1977-ben láttak napvilágot. Végül is 1984. április 2-án állították fel a székesfehérvári Prohászka-templom előtt.

---