Tápiószentmárton környékén az 1900-as évek elején a Blaskovich testvérek kezdtek el régészeti kutatásokat szervezni. Blaskovich János feltételezése szerint itt egy ókori város, Pessium állott, benne pedig Attila legendás fapalotája. 1923-as ásatások során elő is került egy lemezből domborított, fekvő szarvast ábrázoló dísztárgy, a tápiószentmártoni aranyszarvas. Később az ásatások során az Attila-dombon bronzkori sírok, kelta, római kori (szarmata) kerámiák kerültek elő. A tatárjárás során elpusztult faluhelyen sírokat tártak fel, illetve a késő középkori Tápiószentmárton eredetére utaló tárgyakat találtak. Habár Attila székvárosának teóriáját nem sikerült igazolni, a környék lassan mégis kultikus hellyé vált.
Az igazi fordulat 2000-ben következett be, amikor Kocsi János, a terület gazdája különös energiaáramlásokat fedezett fel. Hamarosan gyógyulni vágyó betegek zarándokhelye lett az Attila-domb. Egyes vélemények szerint a földkéreg vékonysága okozhat mágnesen anomáliákat.
2003-ban állították fel a hunok fejedelmének mellszobrát a Kincsem Lovaspark bejáratánál.
A posztamensen a következő felirat olvasható:
Isten kegyelméből a magyarok első királya, Bendegúznak fia, a nagy Nimród unokája.
„Népem, ha úgy szeretheted önmagad, mint én szerettelek, örökre élsz.”
Atilla

A terület tulajdonosának hosszútávú terveiben szerepel Attila legendás Fapalotájának felépítése.

---