Az alkotó beazonosítása elég küzdelmes volt, akit sajnos a rendelkezésre álló adatok nem jelölnek meg egyértelműen.
A kapcsolt lapon olvasható leírás szerint az ELTE BTK saját kiadású lapjában, a Trefort kert magazinban talált esetleges alkotók alapján indultam el. Ezt összevetve Déry Attila könyvében talált, számomra bizonyító erejű, a lehetséges alkotók művészi kvalitását minősítő leírással, Fessler Leót jelöltem meg. Részleteket ld. ott, és a jelölt forrásokban.

A szoborcsoport témájáról mindezzel együtt nem kaptam semmiféle támpontot. Elképzelhetőnek tartottam, de most már biztosan látom, hogy az épület eredetileg tervezett használója, a természetrajz: állat- és ásványtan témaköre határozza meg – ebből itt az ásványtan.

A két csoport felépítése megegyezik, középpontjában egy nőalak ül elegáns testtartásban. Ruházatuk, pontosabban pártájuk is hasonló, de nem azonos, a magyaros motívumok mindkettőn fellelhetők. A testtartás mindössze annyiban más, hogy deréktól lefelé éppen ellentétes irányba fordulnak, szimmetrikus hatásúvá téve ezzel a két timpanon együttesét.

Az itt látható központi nőalak határozott eleganciával foglalja el a fő helyet. Öltözete a kor elvárásainak megfelelően viseli a magyaros motívumokat, egyik kezében valamilyen követ/ásványt, másikban egy kalapácsot tart. Két oldalt egy nő és egy férfi "szolgálja" őt, ebből a jobb oldalon látható férfialak akár egy tengeristen megidézése is lehet. Szigony helyett ásót tart kezében – ezen ugyancsak magyaros díszítés, lábánál egy bálna zárja a képet.
A bal oldali fekvő nőalak nem azonosítható egyértelműen. Párban értelmezve a férfival, mégis egy föld-istennőre gondolok.

Úgy gondolom, ebben a kompozícióban több az elvont elem, inkább hajlik az allegorikus megfogalmazásra.

---