Kossuth-szobrok


Kutatás
Kotricz Tünde (TundeK62) @ 2011.02.04. 21:21

Kossuth Lajos 1894. március 20-án halt meg Turinban. Az április elsejei budapesti temetésén megnyilatkozó hatalmas részvét megremegtette a monarchia vezető köreit mek.oszk.hu .
Már a halálhír hallatán szerte az országban felmerült emlékmű állításának gondolata. Ezzel az addig is élő Kossuth-kultusz új formája kezdődött el. Országos bizottság alakult, hogy az önkéntesen indult pénzgyűjtést szervezetten vezesse. A Kossuth-szobor mozgalom élére a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt állt. Vezére Kossuth fia, Ferenc lett.
A Kossuth-kultusz terjedését nem gátolta a kormány, az ünnepélyes alkalmakkor, szoboravatásokról viszont a hivatalos politika távolmaradt.
1896-tól, – a millennium évétől kezdve az első világháborúig legtöbb, az országban felállított szobor Kossuthot ábrázolta.
Míg Budapesten csak a két világháború között 1927-ben lett kész az emlékmű, addigra a százat is elérte a felavatott szobrok száma. Sok helyen ez az állapot azt eredményezte, hogy az első világháborús Hősi emlék felállítása előtt az egyetlen szobrászati, köztéri alkotás éppen egy Kossuth-szobor lett.
Minél nagyobb volt egy település, annál nehezebben ment előre az ügy, lásd a debreceni (szoborlap.hu ) és kecskeméti (szoborlap.hu ) szobor történetét.

A gyűjtésre különböző rendezvények szolgáltak: táncmulatság, hangverseny, irodalmi est, műkedvelő színielőadás, cirkusz, kiállítás, sorsolás. Az adakozásban a gazdagabb és szegényebb lakosság mellett a közületek, egyesületek és társaságok is részt vettek. Ha a közadakozásból összegyűlt összeg nem volt elég, az ottani városi költségvetés egészítette ki.
A kisebb szobrok (mellszobrok) elkészítésére általában közvetlenül egy adott művészt kértek fel, míg a nagyobb, egészalakos alkotásokra, emlékművekre pályázatot írtak ki a települések. A helyi szoborbizottságok néha igen nagyszámú, nem mindig hozzáértő tagjai aztán végtelen vitákat folytattak egy-egy emlékmű terve fölött. Több helyen második pályázati forduló után tudtak csak megegyezni a bizottságok.
A művésszel, vagy művészekkel való szerződéskötés után pár évvel már állt is az emlékmű, általában a város főterén.

A szobrok, emlékművek avatása mindenütt „népünnepély” volt a településeken. A helyi előkelők, elöljárók mellett nagyon sok helyen megjelent személyesen Kossuth fia, Kossuth Ferenc is. A városházán díszközgyűlést tartottak, az egyházak ünnepi istentiszteletet. Az ünnepélyes hangulatot különleges ünnepi műsorokkal is fokozták (szavalat, ének, cigányzene, díszsortűz, szónoklatok, stb.). A helyi sajtó ezután napokig közölte az eseményről a tudósításokat.

A szoborbizottságok sokat vitatkoztak azon, hogy a felállítandó egészalakos szobor milyen testhelyzetben, élethelyzetben ábrázolja Kossuthot. Az Alföld azon városaiban, ahol toborzó-körútján járt, általában szónokként szerették volna látni a szobortalapzaton is.
A nagyobb emlékművek hatásának jelentős tényezői, a mellékalakok is sok fejtörést okoztak a bírálóbizottságoknak. Legtöbb mellékalak az 1848-49-es mozgalmak jellemző, hatásos jeleneteiből egy-egy részlet. Sok helyen látunk az országban fiatal női alakot mellékszereplőként, és anyjától búcsúzó ifjú katonát. Az allegorikus alakoknak a talapzaton más-más hatása van. A nyíregyházi emlékmű mellékalakjai pl. teljesen elnyomják a főalak, Kossuth-szobor hatását szoborlap.hu A kecskeméti szobor meztelen kaszás férfialakja is sok vitát váltott ki annak idején szoborlap.hu .

Nagyon sok szoborbizottságban részt vett Zala György, a művészegyesület részéről. Így aztán ő maga nem vett részt a pályázatokon.
Több városban volt vita az emlékmű, szobor elhelyezéséből. Általában a templomok közelében állították fel a műveket. Attól függően, hogy az adott településen melyik felekezet tagjai voltak többségben, ahhoz a templomhoz közel eső területre, térre került az alkotás.
A hivatalos politika ugyan nem vett részt a leleplezéseken, mégis a helyi uralkodó rétegek ünnepi beszédeik alkalmával kihasználták aktuális céljaik érdekében a Kossuth-kultusz adta lehetőséget. A legnagyobb politikai hullámot mégis a budapesti szobor ügye kavarta, melyet műlapján jól nyomon követhetünk.szoborlap.hu

Az ország legtöbb Kossuth-szobrát egy viszonylag szűk alkotói réteg mintázta. Ők: Horvay János, Róna József, Telcs Ede, Margó Ede és Pongrácz Szigfrid, Kallós Ede és Tóth András.
A mellszobrok készítői: Holló Barnabás, Tóth István, Kiss György és Gerenday Béla.
A kor legkiválóbb szobrászai, mint Fadrusz János, Stróbl Alajos és Zala György a bíráló bizottságokban vettek részt.

A Kossuth-szobrok némelyike nem is művészi értéke miatt jelentős a mai napig, hanem az alkotás keletkezés-története miatt. Ezek a történetek arról szólnak, hogyan fog össze az egyszerű nép is egy jó ügy érdekében, egy művészeti alkotás megteremtésében. Még a művészileg leggyengébb szobor is a függetlenségnek és a szabadságnak az eszméit hirdette Kossuth szoboralakján keresztül.
Minden nagyobb város akkoriban épült városházi dísztermében is elhelyeztek egy-egy nagyméretű festményt is Kossuth Lajosról, ami legtöbb helyen mind a mai napig ott díszíti a termeket. Ugyanez a helyzet az egykori vármegyeházák dísztermeivel is.

Forrás: Vayer Lajos: A Kossuth-kultusz a magyar művészetben című, 1952-ben megjelent tanulmánya, amely dr. Ádámfy József: A világ Kossuth szobrai című könyvében is megjelent 1980-ban. Ádámfy József szegedi körzeti orvos volt, aki közel tíz évet töltött el a téma kutatásával. Az adatok felderítése ügyében közel 5000 levelet írt meg. 1980. január 9-én hunyt el. Nem érhette meg, hogy a könyvet, amelyen oly sok éven át dolgozott, kezébe vehesse.
A nagyon alapos írásban az 1973-ban Sárospatakon felállított egészalakos szobor az utolsó. Ott 56 kép egészíti ki az anyagot. Az azóta, újonnan felállítottakat meg megpróbáljuk mi itt, együtt feltérképezni a szoborlapon. Azon kívül, hogy eddig a könyv írásos anyagában szereplő szobrokat szépen feldolgoztuk már, jól haladunk az 1980 óta felállított szobrok dokumentálásával is.
Lásd a Kossuth-szobrok gyűjteményét!
kozterkep.hu

Bejegyzés kezdőlapra | Megtekintés: 375, ma: 0, heti átlag: 1.15

Kapcsolódó Műlapok
Kossuth-szoborcsoportKossuth LajosKossuth-szoborKossuth-szoborKossuth-szoborKossuth-szoborKossuth-portréKossuth-szoborKossuth-szoborKossuth LajosKossuth LajosKossuth-szoborKossuth LajosKossuth LajosKossuth LajosKossuth LajosKossuth LajosKossuth Lajos

Nagyon örülök ennek a bejegyzésnek, gratulálok, szép munka!
Én is igyekeztem egy-egy Veszprém megyei Kossuth szobor történetével kiegészíteni a hiányos műlapokat, felhasználva H. Szabó Lajos pápai helytörténész könyvét.
Most azért írok, mert a Veszprém megyei könyvtár honlapján digitálisan elérhető ez a mű, ajánlom a Kossuth szobrok történetével foglalkozók szíves figyelmébe!
Címe:Kossuth emlékek Veszprém megyében
mek.niif.hu

Szép kidolgozás, példaértekű. Megnyomnám ha lenne :o)

Csatlakozom az alattam szólóhoz! :)


Csuhai István
2011.02.11. 02:14

Nagyszerű cikk, ami végigvezet bennünket a hazai köztéri szoborállítás szokásának igazi megszületésén. Köszönjük fáradhatatlan kutatómunkád újabb összegzését!