Kerényi Jenő

 
2010-ben jelent meg Rózsa Gyula Kerényi Jenőről szóló reprezentatív monográfiája. A könyvet lapozgatva észrevettem, hogy eddig még nem írt róla életrajzot senki itt a szoborlapon, pedig nagyon is szeretjük az alkotásait. Majd mindegyikünk keresett már fel személyesen alkotást tőle.

A könyv oeuvre-katalógusának 447 tételéből a legjelentősebb alkotásai, szám szerint 49 látható már itt nálunk. A két érték nagy különbsége ne tévesszen meg senkit, a katalógus a kisplasztikákat, vázlatokat, töredékében megmaradt alkotásokat is tartalmazza. Összehasonlítottam a két anyagot. Én 17 olyan művet találtam, amely benne van a katalógusban, de nem látható még itt nálunk.

Rózsa Gyula a könyv 141. oldalán megállapítja, hogy „Kerényinek csak szakmai életrajza van. Számottevő szakmán kívüli egyéb tevékenységet, közéleti funkciót egész életén át soha sem folytatott/ vállalt.”
1940-től haláláig Hényel Erzsébet volt a felesége.

De nézzük sorban a műveket, illetve a legalapvetőbb életrajzi adatokat:
A szobrász 1908. november 20-án született Budapesten. 1925 és 1930 között az Iparrajziskola növendéke volt. A főiskolán Bory Jenő osztályába került az 1930-31-es tanévben. A tanár méltányolta és segítette tehetsége kibontakoztatásában. 1934-35-ös tanévtől tanársegédi feladatokkal is ellátta, egészen VI. éves koráig, 1939-ig.
A főiskolás korában alkotott kecses női aktszobrok, melyet a könyv 163. oldalán láthatunk, még egészen más stílusban készültek, mint későbbi művei.
Még szintén főiskolás, amikor megkapja első síremlék megbízásait, pl. Székely Bertalan sírjára https://www.kozterkep.hu/12280_szekely_bertalan_szada_kerenyi_jeno_1943.html, és a méretre is tekintélyes márványdombormű elkészítésének lehetőségét a Sas utcai bérház homlokzatára https://www.kozterkep.hu/13075_kereskedok_budapest_kerenyi_jeno_1937.html?l&nr=1 .
1937-38-ban egy évet Rómában tölt ösztöndíjasként. A tanév leteltével még egy évre visszamegy a főiskolára hatodévesnek.
Tanulmányútja alatt főleg élményeket gyűjt, kiállításokat látogat Firenzében, Nápolyban, Rómában és még több olasz városban. Az akkor készült kisplasztikái nem köztéri művek, de a könyvben szintén láthatóak (165. p.)

A főiskola elvégzése után szintén síremléket és épületdíszítő domborműveket alkot a kisplasztikák mellett. A háborúba sodródó országban ő is megmintázza a kormányzót, mint annyi más művésztársa.
1941-ben Lévára készít I. világháborús emlékművet, melyet 1942-ben fel is állítanak a kisvárosban. Mára lebontották az 5 méter magas, kőből készült művet.
A második világháború évei alatt a szakrális alkotások mellett az anya gyermekével, és a nő művei fő témája.
A dolog természeténél fogva akkoriban monumentális köztéri alkotások nem kerülnek ki kezei közül, csak kisplasztikák.

A háború utáni első monumentális műve lett Kerényi legismertebb alkotása, élete főműve. Ez nem más, mint az 1948-ban elhelyezett sátoraljaújhelyi Partizánemlékmű https://www.kozterkep.hu/2324_sassal_viaskodo_ifju_partizanemlekmu_satoraljaujhely_kerenyi_jeno_1948.html?l&nr=1
Én 2009. március 31-én fotóztam az alkotást. Akkor volt a börtönlázadás 65. évfordulója. A képeken is látszik, hogy igazán máig ható, eleven emlékmű született ott az ország északkeleti végében. A koszorúk most is soknemzetiségűek voltak, mint egykoron a börtönlázadásban résztvevő „magyar, csehszlovák, román, és szovjet kommunista foglyok, akik a fasizmus elleni fegyveres harcban áldozták fiatal életüket” (idézet a talapzatról).
1949 őszén nyílt meg a Nemzeti Szalonban a szovjet festészet kiállítása, amivel megkezdődik a magyar képzőművészet erőszakos átalakítása.

Megalakult a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, mely ettől kezdve az alkotóművészeket egyetlen, pártirányítás alatt működő szervezetbe tömörítette. Szovjet mintára kötelezően meg kellett valósítaniuk a művészeknek a „szocialista realizmust”.
1950 elején meghirdették az I. Magyar Képzőművészeti Kiállítást, amelyen bemutathatták a művészek, hol tartanak az alkotótevékenységben.
Mindjárt a korszak elején alkotta meg Kerényi az Osztapenkót 1951-ben, mely kisebb szakmai szenzációvá vált. .https://www.kozterkep.hu/13005_osztapenko_budapest_kerenyi_jeno_1992.html?l&nr=1 .
Az ugyancsak ebben az időszakban alkotott Szocialista művészet című, 1952-ben készült, de köztéren, Agárdon csak 1967-ben elhelyezett műve nálunk is látható: https://www.kozterkep.hu/5283_szocialista_muveszet_agard_kerenyi_jeno_1967.html?l&nr=1 .
Több munkás és sportoló ábrázolása mellett a Felvonulók című, alumínium szoborcsoportja ma a Népstadion szoborgalériájában áll: https://www.kozterkep.hu/2667_felvonulok_budapest_kerenyi_jeno_1954.html?l&nr=1 .
A háború után nem volt meg a fizetőképes kereslet a kisplasztikákra, ezért abban az időben kisplasztikákat sem alkotott. Továbbá nem voltak egyéni kiállítások, nem voltak galériák, és nem működött a műkereskedelem sem. Ezek mind a szocialista eszménnyel ellentétesek voltak, és mint ilyenek, nemkívánatos eseményeknek, és jelenségeknek számítottak.
Az olykor teljesen kiszámíthatatlan művészetkritikák ellenére (hol magasztalták, hol elutasították munkáit), Kerényi folyamatosan kapott köztéri szobrokra megbízásokat.
Az ötvenes évek közepétől újra alkot kisplasztikákat.

Köztéri műveinek sikeréért 1953-ban megkapja a Munkácsy-díjat, és 1955-ben a Kossuth-díj III. fokozatát.
1956-ban a VI. Magyar Képzőművészeti Kiállításon szerepel az Anya gyermekével című bronz kisplasztikájával, amit később két helyen, Almásfüzitőn 1958-ban alumíniumba öntve : https://www.kozterkep.hu/6545_anya_gyermekevel_almasfuzito_kerenyi_jeno_1963.html?l&nr=1 , majd 1966-ban bronzban Karcagon helyeznek el http://www.kozterkep.hu/~/4412/anya_gyermekevel_karcag_kerenyi_jeno_1966.html .
1956-ban készült, de csak 1960-ban állították fel a Kalapácsvetőt https://www.kozterkep.hu/4633_kalapacsveto_komlo_kerenyi_jeno_1956.html?l&nr=1 a Komlói Stadion egyik sarkában.
Műveinek stílusváltozása, az igazi „kerényis” alkotások a győri vasútállomáson elhelyezett https://www.kozterkep.hu/6399_ujjaepites_gyor_kerenyi_jeno_1958.html?l&nr=1 120 négyzetméteres domborműtől datálódnak.
Kerényi ezután nagyon kevés politikai emlékművet készít. Ezek egyike a Nagykanizsán 1964-ben avatott Tanácsköztársaság-emlékmű https://www.kozterkep.hu/366_fiatalok_a_szelben_tanacskoztarsasagi_emlekmu_nagykanizsa_kerenyi_jeno_1964.html?l&nr=1 ,amely ma is áll a városban, természetesen megváltoztatott címmel.
Számtalan szebbnél szebb nőalak kerül ki kezei közül, mind kisplasztikában, mind köztéri szoborként.
Ezek: Női akt, 1961, Debrecen: https://www.kozterkep.hu/10461_lebego_noi_akt_debrecen_kerenyi_jeno_1961.html?l&nr=1
Heverő, 1963, Pécs: https://www.kozterkep.hu/493_fekvo_noalak_pecs_kerenyi_jeno_1961.html?l&nr=1
Hügeia, 1963, Veszprém http://www.kozterkep.hu/~/14346/hugieia_veszprem_kerenyi_jeno_1963.html
Korsós lány, 1966, Budapest https://www.kozterkep.hu/2136_korsos_lany_szobor_budapest_kerenyi_jeno_1967.html?l&nr=1
Hárfázó lány, 1961, Budapest (lappang)
Furulyázó lány, 1967, Budapest https://www.kozterkep.hu/3139_furulyazo_lany_szobra_budapest_kerenyi_jeno_2002.html?l&nr=1
Egerben és Vácon is helyeztek el alkotását.
Az egri: http://www.kozterkep.hu/~/16302/thalia_eger_kerenyi_jeno_1975.html
A váci: http://www.kozterkep.hu/~/8707/gitaros_lany_vac_kerenyi_jeno_1966.html

A monumentális szobrok kisbronzai is népszerűek lettek. Az akkori Képcsarnok Vállalat sokszorosíttatta és forgalmazta őket az 1960-as években. Minden jelentős művészt bekapcsoltak az akkori akcióba, így számtalan Kerényi kisplasztika díszítheti ma is az országban a lakásokat.
Nőalakjai mellett ebben az évtizedben két, más fajsúlyú alkotása is említést érdemel. Az 1965-ben Oroszlányban egy iskolaudvaron felállított Tanuló gyerekek című http://www.kozterkep.hu/~/17162/olvaso_lanyok_oroszlany_kerenyi_jeno_1963.html , és A gyógyítás története, nagyméretű pirogránitból készült, 100 négyzetméteres domborműve.
https://www.kozterkep.hu/10032_a_gyogyitas_tortenete_budapest_kerenyi_jeno_1965.html?l&nr=1
Talán ezekhez az alkotásokhoz szorosan kapcsolódik az 1960-ban alkotott, és egy évvel később a Madách Színház homlokzatán igencsak magasan elhelyezett (és ezért méltatlanul kezelt) 6 darab, két - hármas csoportban látott allegorikus nőalakja. Egy vasárnap délutáni csúcsforgalom-mentes időszakban próbáltam őket megörökíteni. https://www.kozterkep.hu/~/23277/Madach_Szinhaz_epuletdiszito_szobrai_3_Budapest_1961.html Igazán a villamossínekről lehet látni, és fotózni, de ezt még akkor sem mertem megkockáztatni.

Kerényi Jenő mitológiai tárgyú kompozíciókat is alkotott. Ezek egyike a Tihanyi legendaként ismert , a Balaton partján felállított mű: https://www.kozterkep.hu/4569_tihanyi_legenda_tihany_kerenyi_jeno_1963.html?l&nr=1
Az 1960-as évek elején ritkán állítottak fel az illetékes hatóságok pusztán díszítő jellegű szobrokat; Kerényi művei ebben úttörő-jelentőségűek. Művei megvívták a külön maguk kis harcukat. Legtöbb szobrának köztéren való elhelyezése többéves folyamat eredménye volt.
Ugyanebben az időszakban az asszonyfigurák sora között mintázta meg a Fiumei úti temetőbe 1966-ban elhelyezett Csontváry-síremléket. A Csontváry Múzeum Pécsett, aminek közelében 1979-ben a szobor másodpéldányát felállították, csak 1973-ban nyitotta meg a kapuit. https://www.kozterkep.hu/7479_csontvary_szobor_pecs_kerenyi_jeno_1979.html?l&nr=1
Kerényit sokáig foglalkoztatta a téma, hogyan lehet egy akkor még őrültnek tartott különös festőegyéniség alakját megformálni. A művet a művészettörténészek Kerényi egyik főművének tartják. Hatalmas sikert aratott vele az 1965 őszén megnyitott X. Magyar Képzőművészeti Kiállításon. A szobrász kiindulópontja Csontváry Önportréja volt. A szobor mégis több, a festő esendőségét még jobban kifejezi, mint az eredeti önarckép, festmény http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Csontv%C3%A1ry_%C3%96narck%C3%A9p.jpg .

Élete vége felé ismét foglalkoztatják az anya-gyermek témák. Pályája során több mint harminc ilyen tartalmú műve volt. 1972-ben a moszkvai magyar nagykövetségen állítják fel újabb Anya gyermekkel című szobrát, aminek másodpéldányát pár évvel a művész halála után, 1980-ban Budapesten, a XI. kerületben is elhelyezik. https://www.kozterkep.hu/3420_anya_gyermekkel_budapest_kerenyi_jeno_1980.html?l&nr=1

Közben elkészül Miskolcra a 4 méter magas, monumentális Kezek https://www.kozterkep.hu/4315_kezek_miskolc_kerenyi_jeno_1973.html?l&nr=1 , amelyet 1973-ban daruk emelnek a helyükre.
A kevés történelmi személyről mintázott műveinek egyike Dózsa, akinek ábrázolása szintén vissza-visszatér az életműben. A kisplasztikában fennmaradt alkotást a Magyar Nemzeti Galériában lehet megtekinteni.
Az élet szeretete fejeződik ki a győri Faun-kútban https://www.kozterkep.hu/8626_faun_es_nimfak_gyor_kerenyi_jeno_1970.html?l&nr=1 , és a szobrász halála után a városligetben 1979-ben felállított kút bronzalakjain. https://www.kozterkep.hu/4006_sellok_diszkut_budapest_kerenyi_jeno_1979.html?l&nr=1
Mint minden nagy köztéri művének, a Lopják Európát címűnek is több vázlata, változata ismert kisbronzban. A könyvben ebből három is van, és a Berci által megörökített, a nálunk, a szoborlapon látható köztéri változat. https://www.kozterkep.hu/1043_lopjak_europat_szobor_szentendre_kerenyi_jeno_1975.html?l&nr=1
Utolsó éveiben több szakrális alkotást készített. Ezek kisplasztikában maradtak fenn, csakúgy, mint a művészbarát Domanovszky Endre síremlékterve.

A könyv, aminek alapján az életrajzot megírtam, elég ellentmondásos. A szöveg, és a képanyag sok helyen nincs összhangban. Ezen kívül, ha egy szép fotóalbumot a kezembe veszek, akkor nem egy idegen szavaktól hemzsegő tudományos munkára készülök fel lelkileg. A fotók szépek, korrektek. Nagyon sok kisplasztikát mutat be az oldalakon, a szövegben viszont ezek nem jelennek meg. A lányom szociológia tankönyve jutott eszembe a roppant nehéz szöveg olvasása közben. Az album oeuvre-katalógusa volt legnagyobb segítségemre a művek beazonosításában, az adatok pontosításában.

További művei képeken is: http://mek.niif.hu/07200/07268/07268.pdf
Bejegyzés megtekintés:

Kapcsolt műlapok

Kapcsolt alkotó

Hozzászólások

Hozzászólás írása...