A Budai Vigadó monumentális, kétemeletes, timpanonos, belsőudvaros neoreneszánsz-eklektikus középület, szobordíszekkel és díszlépcsőházzal.
"A XIX. század végén a székesfőváros a pesti után Budán is Vigadó épületet kívánt építtetni. A tervezési pályázat egyik nyertese Kallina Mór lett. Ő fogott össze a szakmai társsal, Árkay Aladárral 1896-ban. Az építkezés 1897 és 1899 között le is zajlott, a kivitelezés Hauszmann Sándor nevéhez kötődik. Eleinte főleg koncertteremként működött, a két világháború között a budai polgárok és egyesületeik gyűltek itt össze. A második világháborúban az épület megsérült, de megmaradt. Az ötvenes évektől kezdve napjainkban is a magyar néprajz és néptánc otthona is. A felújítás a második világháborús sérülések előtti állapotot kívánta helyreállítani, pótolva az évtizedeken át hiányzó szobrokat, címereket, homlokzati díszeket. A belső terek részben már értéküket vesztették - sok a' rémszoci' toldozgatás-foltozgatás, de így is megmaradt az impozáns előcsarnok, az annak felső szintjéről induló nagy lépcsőház és a díszterem."
A 2006-07-ben felújított épület a Hagyományok Házának és a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátusnak ad otthont.
(Az épület külső része eklektikus stílusban épült, míg a belső része szecessziós stílusban, hogy kompenzálja a külső egyszerűséget.)

---