"...Ez az egyik legfontosabb kompozícióm, legalábbis én feltétlenül annak tartom, folytatja vallomását a szobrász, mert szűkebb pátriámnak, Biharnak szentelt egyik korábbi plasztikám tovább érlelt variánsa s az egész kompozíció szervesen kötődik a régi, erdélyi templomok formarendszeréhez, a népi építészet emlékeihez. Ez az interpretálton figuratív módszer az absztrahálásnak humanizált formája; amennyire messzemenően megközelíti a nonfiguratív szobrászatot, legalább annyira igyekszik mindenáron megtartani az emberi léptéket. .. Hinni szeretném, hogy ezzel a köztéri plasztikámmal sikerült új szint hoznom a magyar szobrászat széles mezőnyébe." ^[1]
Wagner István cikke az alkotóval.

---