Szolnok Város Tanácsa és a Verseghy Ferenc Gimnázium által készíttetett emléktáblát a költő halálának 140. évfordulója alkalmából leplezték le.

A domborművet 2001 után készítettem,ekkor már nem volt városi tanács,a tanács a márványtáblát állította jóval a dombormű előtt.1962 az én születési évszámom.

Verseghy Ferenc a „Külső Szolnok” című költeményében a poéta nyelvén fogalmazta meg a Tisza-part képét, a gyermekkori élményeit.
Ennek a versnek az első három sora került a dombormű bal felső részébe.

Én kül Szolnoknak
sükeres térségeit áldom,
hol remegő szemeimbe
az első napragyogás ötlött.

Itt hempelyeg enyves iszapjánn
a’ Tiszavíz; itt omlik ölébe
Zagyvánk. Egybevegyült vizeinn a szőke folyónak
a’ szép híd: a’ Szandai dombig
két sor fűzfa között izmos töltések; utánnok
szőllők a’ Varsányi határig.
Legmagasabb partyánn a’ víznek látszik az egyház,
a’ sótár ’s a’ hajdani földvár...”