A Begina-udvar csendjében, a zárt rendbe tartozó magányos asszonyok misztikus ájtatosságát hirdeti ez a szobor. Jézus kereszten átszúrt szíve, a megváltó szeretet szimbóluma, központi helyet foglalt el a beginák kultuszkörében. A Jézus Szíve tiszteletben magát az Istenembert ünnepelték. A begina mozgalom a XII. században kezdődött németalföldi területen, majd a XIV. században a Szentszék eretnekké nyilvánította őket misztikus tanításaik miatt, később megtűrték, sőt időnként támogatták is az elesettek ápolásában végzett tevékenységüket. Az autonóm módon szerveződő közösségek sajátos választ adtak a középkori társadalom szociális és társadalmi igényeire. Az egyedülálló nők száma a háborúk és járványok pusztítása miatt egyre jobban meghaladta a házasságképes férfiakét. Filozófiájukban, pragmatikus gondolkozásukban fellelhető a XX. századi női függetlenségi mozgalmak, és a mai szingli életvitel középkori kifejezése is.
Az amszterdami Begina-udvart (Begijnhof) a XIV. században egy szigeten alapították, ma egy történelmi levegőt árasztó zárt udvar a nyüzsgő világváros közepén. Habár szabadon látogatható, eléggé eldugott hely ahová nem lehet véletlenül betévedni; kettős kapuval ellátott árkádon keresztül jutunk be a környező utcáknál ma már egy méterrel lejjebb fekvő területre, amely az amszterdami katolikusok elszigetelt menedéke az északholland prtestánsok tengerében. Az 1478-ból származó 34. sz. fahomlokzatú házat tartják Amszterdam legöregebb házának.