„Ezt az álló alakú bronzszobrot Züllich Rudolf (1813-1890) készítette az 1857. és 1858. években Tomory Anasztáz műpártoló megrendelésére Eredetileg Budapesten a Népszínház előtti kis kertben állították fel 1858. június 8-án. Innen az 1860-as években Tomory Anasztáz Gomba községben levő birtokára vitte, majd 1881-ben Kecskemétnek ajándékozta. A szobrot 1883-ban a Műkertben a főkertész lakása előtti virágos kertben állították fel, majd 1954-ben került a sokat hányatott szobor a mai helyére.” (Írta Szappanos Jenő 1961-ben , Dr. Garzó József főlevéltárnok feljegyzései nyomán.)
1998-ban a Bács-Kiskun megyei történelmi és kegyeleti emlékhelyek számbavétele során a hivatalos szöveg:
'A műalkotás rövid leírása :
A szobor Katona Józsefet mint színészt és írót egyszerre jeleníti meg. A szoboralak mintha lépni készülne, hátravetett feje és égnek emelt karja játék közbeni színészt mutat. Katona író voltára csak a jobb kezében tartott toll utal. Másik kezében álarc és köpenyeg van. A művész szándéka az volt, hogy Katonában a magyar drámairodalom hősét és általa ezen irodalom megalapításának dicsőítését kifejezze. Azt a Katonát, aki a Bánk bán megírása után lelkesülten tekint tollára, mellyel a magyar drámát megteremti.
Anyaga : horgany öntvény
Magassága : 181 cm
A felirat pontos szövege : Katona József
Az alkotó neve : Czélkuti-Züllich Rudolf
Öntötte : C. Mohrenberg'
Heltai Nándor 1998-ban így kommentálja az alkotást:
„ Fél évszázadig a színház melleti parkban emelte a lúdtollát a magasba Czélkúti-Züllig Rudolf , a legjobbat legrosszabbul ábrázoló Katona-szobra. Az adományozó görög származású Tomori Theodorovics Anasztáz nagykőrösi tanár eredetileg az akkori Nemzeti Színház elé szánta. A főváros első egészalakos köztéri szobrát már 1858-ban, az avatás évében elfuseráltnak vélte a lakosság. Mindössze két nyarat látott Pesten. A csaknem két méter magas szobor 1883-tól a művésztelep megalapításáig a Műkert fái alól kémlelte a felhők járását. 1954-től a színház mellett volt látható, 1962-ben helyezték a Katona József Gimnázium előcsarnokába.”
1962-ben a színház mellett állították fel Vígh Tamás által készített jelenleg is ott található bronzszobrot.
Végül személyes kötődésem. 1964-től 1968-ig jártam a Katona József Gimnáziumba, kamaszkorom meghatározó élményei zajlottak le a szobor szeme láttára, naponta többször „találkoztunk”, társaimmal körülötte kergetőztünk. Igaz, hogy tanáraink furcsa grimaszt vágva hallgatásba burkolóztak, ha az alkotás művészi értékéről érdeklődtünk, számunkra mégis ő volt a „SZOBOR”. Az érettségi találkozóink meghívóján ma is ez a mottó: „Találkozunk a szobornál”
(U.i.: A lebontott szobor első felállítási helyének koordinátái a Neszták Béla által készített műlapon itt érhető el:
http://www.kozterkep.hu/~/3620/_katona_jozsef_szobra_budapest_czelkuti_zullich_rudolf_1858.html)