Szent Vendel a legenda szerint a 6. században királyfiként látta meg a napvilágot, és felcseperedve vándorlásba menekült a kicsapongó udvari élet elől. Nemesemberek pásztorává szegődött, állatgyógyító tudományával a nép csodatévőként tisztelte. A dél-német St. Wendel város a kultusz őshelye, amely messze földön híres zarándok- és állatvásárhely. Innen terjed kultusza egész Európában.
A Vendel-szobrok a Dunántúlon Rajna-vidéki paraszt öltözetűek, templomi stílusúak. Azonban az alföldiek népies, magyar pásztoros elemeket hordoznak: bajszos arc, zsíros haj, pipa, pásztorkalap, tarisznya, juhászkampó, lábainál juhok.