A székelyföldi neves üdülővároska Tusnádfürdő Szent Kristóf panziója előtt állították fel ezt, az első látásra félelmetesnek tünő medveszobrot. A Kárpátok és település szimbólum-jelentőségű vadállata az itt a közvetlen, közeli erdőkben élő barnamedve, mely eléggé gyakran sétálgat a vásros különböző részein. Az említett panzió tulajdonosának álma volt egy méretesebb medveszobor, és a Szőke Gábor Miklóssal való találkozás eredményezte a plasztika megvalósíthatóságának konkrét lépéseit. Az ötletet támogatta Tusnádfürdő testvérvárosa Csepel, élén Borbély Lénárd polgármesterrel. A 4 méter magas corten acéllemezekből összeállított fémszobor a Szőke Gábor Miklós művészetben megszokott, közvetlenséget sugalló, kubista-szerű elembontások és ugyanakkor az ismert anatómiai vonások sajátos egységét, mobilitási jellemzőit mutatja. A mű belső szerkezete rozsdamentes acélból van kialakítva.
Az avatás után négy nappal sikerült felkeresnem a monumentálisnak mondható fémszobrot, sajnos kissé esős, borongós időben. Amikor, a forgalmas vendégházból látták, hogy érdeklődően fotózom az amugy is turistacsalogatónak szánt művet, akkor, az épületből felkapcsolták a medve testében lévő, váltakozó szines fényeket, melyek a fémelemek közötti réseken kiszűrődve érvényesülnek, közvetítenek hangulatot nem csak éjszaka de még a nappali időszakban is.

---