Réges-rég történt és több fordulós kalanddá nőtt, de végeredményként az egykori Körössy-villa kertjében felállított szobrok közül, csak egy került publikálásra, Medgyessy Ferenc Táncosnője (ill. másolata). Egyértelműen azonosítható, vitathatatlan a szerzőség.
Akkor, amikor először jártam ott, engedéllyel végigfotóztam (többek között) az összes szobrot, de a műlapkészítésig nem jutottam el. Pontosabban egy műlap terve "elbukott", amit nem részletezek. Lehetetlen volt az együttműködés.
Az itt kiállított alkotásokról nem volt információ. Senki nem tudta, mikor és hol készültek a szobrok, de azt sem, kik az alkotók. Általában modern alkotások, korábban, máshol nem láttam őket. A baj az, hogy a "beszerzést" bonyolító úr, akinek megkaptam az elérhetőségét, szintén nem ismerte (?).
Úgy érzem, most valami változott a Kőrössy-villa intézménye működésében, példa erre az Apáti Abt Sándor alkotásának kiállítása úgy, hogy nem csak kivételezett vendégek, hanem bárki szabadon megtekinthette, bár csak rövid ideig... utána már zárt kiállításon. Ott is voltam, csodáltam. De ha már bejutottam és a Zsolnay-kötődésű szobrot fotóztam, néhány további szobor fotózására is engedélyt kaptam.
Meglepő módon, két olyan szobor került az épület előtti területre, amin van szignó. Nem emlékszem, hogy itt álltak volna. Viszont csak az egyiket sikerült azonosítani, de annak alkotója nem akárki! Eőry Emil, a nem is olyan rég elhunyt szobrászművész kézjele olvasható rajta.
Igaz, sokkal többet nem is tudok az alkotásról. Beszélhetnék arról, mi volt a benyomásom róla, mit látok, szerintem mit ábrázol, de egyáltalán nem lehetek biztos benne.... ld. az alkotás esetleges elvont tartalmát. Végignéztem, legalábbis a lehetőségeken belül, Eőry net-en elérhető alkotásait és állítom, a megformálás illik az életműbe. Vagy egy részéhez?
Eőry munkássága igen sokrétű. "Munkáit kezdetektől műfaji sokféleség, változatos anyaghasználat (kő, fa, bronz, vas) emblematikus tömörségű formaadás jellemzi... Alkotásaiban az anyag törvényszerűségeit figyelembe véve természetelvű és elvont fomákból egyaránt építkezik, szobrait ugyanakkor öntörvényű, e két út szintézisét célzó, egyedi formaalakítás jellemzi. Korai, figurális korszakának klasszikus szépségű márvány- és bronzszobrait (...) a 80-as évektől kubisztikus formavilágú, erőteljes plaszticitású, absztrakt formák követték..."
Kulcsszavak még: "absztrakt kompozíciók", "antropomorf indíttatású jelképiség", "invenciózus kisplasztikai sorozat", "áttört síkok és rezgő kontúrok ", "drámai karakter", "humor, a groteszk iránt fogékony, játékos megfogalmazás", "görbült és hasított síkok találkozása", később "áttört idolforma"...
Akárhogy is, ebbe az életműbe az alkotást besorolni lehetetlen. Tekintsünk úgy erre a szoborra, mintha egy kicsit megkésett nekrológ jelenne meg itt, a Köztérképen.

---