A szépreményű fiatal jogász politikus, a szabadkai 4-es népfelkelő huszárok 1914. szeptember 6.-án Kölpény mellett lezajlott csatájának egyik áldozat. ^[1] Ugyan nem közvetlenül a csatában halt meg, hanem szerb hadifogságban megpróbáltatások, kínok között. Tömegsírba temették, apja nem hagyta annyiban fia felkutatását, 1916 tavaszán rátalált gyermeke maradványira, exhumálás után hazahozatta. Díszes síremléket állíttatott neki és a tragédia áldozatainak a Bajai úti temetőben. ^[2] A történet nagyon megdöbbentő, és tragikus, az apa a nem szűnő gyászba maga is belehalt 1917-ben, ott nyugszik fia mellett. Tehát ebből következhet, hogy a szíremléket valamikor a temetést követően készítette Vass Viktor tervei alapján Gabay Sándor Budapesten, a szignó olvasható az emlékmű oldalán.
A csodálatos fehér márvány dombormű leírását olvashatjuk a forrásban.
A csata az első nagy világégés első csatái közé tartozott, máig megemlékeznek róla. ^{[3] [4]}

"Regényi Gábor huszárhadnagy egész alakos, szomorú tekintetű, különleges szobra ott magasodik a Bajai úti temető egyik bejárata mellett, a Kálvária közelében. Az I. világháború során 1914 augusztusában kezdődött a Szerbia elleni hadjárat, a szabadkaiakat két gyalogezredbe, valamint egy honvéd huszárezredbe is besorozták. A tragikus sorsú Magyar Királyi 4. Honvéd Huszárezred félszáz huszárja esett hadifogságba szeptember elején. A kivégzettek között volt Regényi Gábor is, szülei ezt nagy tragédiaként élték meg, hiszen a holttestét sem találták meg, ám egy évvel később halottnak nyilvánították." ^[5]

---