Patrona Hungariae, azaz, a Magyarok Nagyasszonya, Nagyboldogasszony; Szűz Máriának a magyar katolikusok által használt neve. Ünnepnapja október 8-a.^[1]
A Magyarok Nagyasszonya fején koronával, palástban, jogarral a kezében ábrázolt. Karján a kisded Jézust látjuk koronázott fővel, az országalmával, áldásra emelt kéztartással.
Mindkettőjük esetében igaz, hogy a korona királyi jelvény, Jézus Krisztus istenségének, Szűz Mária királynői méltóságának jele.^[2] A 13. század közepéig Jézus Krisztust a feszületeken is koronával ábrázolták.
„Az ő országa igazság és élet, kegyelem és szentség, igazságosság, szeretet és béke…(…)
Sokan még nem ismertek meg, mások parancsaidat megvetették, és eltaszították maguktól… Légy Királya, Urunk… a tékozló fiúknak is, akik elhagytak. Add, hogy mihamarabb visszatérjenek az atyai házba, és éhen-szomjan el ne pusztuljanak. Légy Királya azoknak is, akiket tévedés tart fogva, vagy szakadás választott el. Hívd vissza őket az igazság szolgálatára és a hit egységébe, hogy rövidesen egy akol legyen és egy pásztor.”^[3]
A szobrot 1917-ben állították.
Feliratai csak részlegesen olvashatók, az azonban kivehető, hogy hálából, minden bizonnyal az I. világháborúból szerencsés hazatérés emlékére állíttatta Bősze József és felesége Vekszler Rozália, Bősze János és felesége Varga Rozália.

---