„Báránytánc”, olvastam, mikor a törökbálinti Falumúzeumba igyekeztem egy ködös délután, a napokban, a vele szemben lévő park szélén egy falfestménnyel körben díszített trafó-épületen. Rajta népviseletes párok táncolnak, az asztal lábához szalaggal kikötött bárány, az asztalon vekkeróra. A színes falfestmény hátteréül árnyképet láthatóak, melyek körbe-futnak az építményen, falusi hangulatot felidézve. A hátsó oldalon ’ÓA” alkotói szignó is látható.

Később találtam forrásokat is, melyekből kellő információhoz juthatunk.

Az elsőforrás a Báránytánc, utcai falfestmény avatására hívó meghívó, mely szerint ez az ünnepség 2023. június 18-ára volt meghirdetve. A meghívó fényképét az adalékok között szerepeltetem.^[1]

A második forrás jelzi, hogy:”A trafóház kűlseje megújult a Törökbálinti Városszépítő Egyesület által: a régi báránytánc szokás motívum került rá.” E bejegyzésben elérhető egy videóban láthatjuk az ünnepélyes avatást, az avatóbeszédeket. A polgármester beszédében elhangzik a falfestmény alkotójának, Ócsai Anettnek neve (a 14:05 percnél). ^[2]

A harmadik forrás szól az azóta is, újra megrendezett Báránytánc részleteiről, Idézem: „Kinél csörren meg az óra?
A magyarországi sváb közösségek körében ismert táncjáték, a Báránytánc sajátos változatban élt Törökbálinton. Az emberek összegyűltek a mostani Falumúzeum épületénél, ahol akkoriban a Pertl vendéglő működött, behoztak egy élő kis bárányt, az asztalra egy vekkerórát állítottak. Az órát felhúzták és indulhatott a tánc az asztal körül körbe-körbe. A párok tánc közben egy virágcsokrot adogattak át. A játék tétje a bárány volt: az vihette haza, akinek a kezében volt éppen a csokor, amikor a régi vekkeróra megszólalt.
A második világháborút követően, a német nemzetiségű lakosság nagy részének kitelepítése miatt sok hagyomány, így a báránytánc is háttérbe szorult – mígnem a rendszerváltást követően egyesületek felélesztették, és a közösség azóta is életben tartja. ^[3]

---