Art Market 2025 az MTK Sportparkban, sCULTURE szoborkiállítás.
Igencsak nagy feladat az idei szoborpark kortárs alkotásainak feldolgozása. Szó szerint küzdök.
Rabóczky Judittal kapcsolatban kifejezetten sok információt találtam. Olvasom, tehetsége már korán megmutatkozott, "...már pályája elején nemcsak számos szobrászi problémát vetett fel, hanem markáns válaszokat is adott rájuk." ^[1] Ugyanakkor munkáira a sokrétűség jellemző, mindig újat hoz. Saját maga (friss nyilatkozat) korszakokra osztja eddigi munkásságát: "...volt a kábelkorszak, a macska korszak, a nőalakok ideje, vagy a vasbugyiké és vasfűzőké. Jellemző, hogy melyik anyag az ideális, ami segíti a kifejezést.
Eddigi munkásságomat egy folyamatnak látom; az egyik sorozatból jön a másik, vagyis minden korszakomnál az egyik reinkarnálódik a másikba..." ^[2] Közben díjat sokaságát gyűjtötte be (pl. Junior Prima-díj).
Mindezt azért írom, mert eddig csak egy műlap volt a gyűjteményünkben, vagyis köz/közösségi térben (SOTE-MKE együttműködés és pályázat, Nagyjaink bronzban).
Másrészt elfogadom, ötleteivel, szárnyalásával kiállító művész. Nem kevés helyen szerepel, de szép, jellegzetes sorozatot találtam a Léna & Roselli Gallery Fb-oldalán, nevére rákeresve. Azt is leszűrtem, a Gólem is egy "kísértő" téma, más feldolgozásban, pl. egy installációba ágyazva is látható a galériában. Amit biztosra látok, ez az alkotás az elsőként említet korszak szülötte – akkor is, ha a változatoknál az anyag más és más, vagy épp színezést kap.
Lényegre törve, adott a téma eredete, Gólem, aki egy: "‘...életre kelt agyagóriás, 16. századi prágai zsidó legenda szerint Lőw rabbi alkotása’.
Héber szó, a.m. ‘alaktalan, nem kész’; a szobor ugyanis csak akkor kelt életre, amikor alkotója egy papírszeletre írva Isten nevét tette a szájába."
Ezt keresve, idézem az alkotó egy idei interjúban elhangzott gondolatát: ”Én nem akarom elmondani, hogy mit lássanak bele.” Később: "...akkor csak egy olyan unalmas, használati útmutatót adnék magamhoz, ráadásul alá is becsülném őket." ^[4]

---