Art Market 2025 az MTK Sportparkban, sCULTURE szoborkiállítás.
Az első lapon (innen) az örömről írtam, amit a sok "ismerős"-nek lehet tulajdonítani. Aztán megmutattam egy alkotást, ami számomra közel új.
Most pedig arról kell, beszéljek, mennyire megörültem Szurcsik József alkotásának. Már hogyne, amikor őt mindenhol látni, ahol művészet van, egy olyan képzőművész, aki mindenben megmutatkozik, díjai minősítik. Mellesleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense, az MMA tagja.^[1]

Igen, de őt elsősorban festőként, grafikusként ismerjük, függetlenül attól, hogy van már egy műlap egy szobráról (nem is akármilyen). Vagyis tud "szobrászul" is. Annyira, hogy amikor végigkattogtam a honlapján látható festmények és szobrok (!) képeit, valahogy nagy rokonságot láttam a festmények képi megfogalmazása és a három dimenziós szobrok megformálása között.

Talán nem is tévedek nagyot, hiszen biztos, nem véletlen hagzott el 2012-ben egy kiállítást megnyitó beszédben egy ezzel összecsengő mondat: "Ott, ahol a síkok a derékszög szigorában találkoznak, ahol minden precízen klappol egymásra, onnan vájja ki meglepetésszerűen az emberi arcokat, olyképpen, mint a szobrász a lágy formát az alaktalan tömbből. Igen, Szurcsik valóban élettelen szobrászati formákat görget a képre, melyekből kibontja az éppen adott lehetőséget, az életteli emberarcú ősformát." ^[2]
Síkok/rácsok, derékszög/háromszög, szigorú szabályrendszer (itt meg-megbontva) és figurák, emberi arcok...

Egy videót találtam (egy 2023-as kiállítás előtti műteremlátogatás), ami alapján úgy gondolom, néhány összefüggés megvilágosodik a képzőművészeti ágak közötti "áthallás" eredetéről, a művészt foglalkoztató gondolatokról és figuráiról két, vagy akár három dimenzióban. Többször felbukkan ez az alkotás is, ezek szerint ott él a műteremben. https://www.youtube.com/watch?v=sZh8rcC6U4M

---