Zell am see kedvelt üdülőhely, a tópart tele van sétányokkal. Az Erzsébet királynéról elnevezett parkban áll "Az Alpok Szentháromsága" szoborcsoport. Három figurális oszlop egymástól nem messze, a sas, a kecske, és a virág. Alkotójuk a salzburgi szobrászművész, Johann Weyringer. ^[1]

Kisebb műkő talapzaton, hatalmas körülbelül 4-5 méter magas zöld szerpentin oszlopból faragott kőszáli kecskebak ugrik éppen a magasból. Vaskos ívelt szarva félhold alakú. Fejét előre hajtva lábait ugrásra készen, nagy lógó szakállal ábrázolta a művész. A durva és finom csiszolás, kidolgozás, fényessé és mattá teszi a felületet. A kőzet világos csíkjai kiemelik a testet a háttérből. Esőben fotóztam így a felülete itt-ott nedves volt.

"A „Sas, kőszáli kecske és virág” szoborhármas a jól ismert salzburgi művész, Johann Weyringer alkotása, amelyet a „Schmitten-alagút” 1996-os megnyitása alkalmából készített...
A figurák kezdetben a Seespitz alagút bejáratánál álltak őrt, ahol az elkerülő alagút megnyílik a Zell am See központja felé vezető forgalom előtt. Végül 2008-ban helyezték el őket az Elisabeth Parkban, hogy a szélesebb közönség számára is elérhetővé tegyék őket...
A kőszáli kecskebak az Alpok állatvilágát képviseli. A 20. század elején sikeresen visszatelepítették a Hohe Tauernbe, miután teljesen kihalt. Sajnos az Alpok népei számára fontosságát az is tükrözte, hogy mindenre felhasználták: húsát táplálékként, szőrét ruházatként, szarvait szexuális fokozóként stb. Így a kőszáli kecske egyben emlékmű is egy olyan természet számára, amely most ismét érintetlen és védelemre méltó...
Weyringer körülbelül két évig dolgozott a szobrokon. Nagyon kemény szerpentinből faragták őket, egy nehezen megmunkálható, de az időjárás viszontagságainak annál ellenállóbb kőzetből. Weyringer kézzel válogatta ki a kőtömböket egy kelet-tiroli kőbányából."^[2]

---