Kupa község Északkelet-Magyarország csereháti kistájának közepén, a Vadász-patak völgyében terül el. A néhány utcából álló kistelepülésen százötven fő körül mozog a lakosok száma. ^[1]
Belső területének közepén, egy domboldalon emelkedik a falu egyetlen temploma, a református templom. A templomhoz nagyméretű templomkert is csatlakozik, melynek elején egy világháborús emlékmű áll. Az emlékmű keletkezéséről dokumentált adatok nincsenek, ezért történetének forrásaként a közösségi emlékezet által fennmaradt elbeszéléseket használtam fel. Ebben segítségemre volt Kis Bernadett helyi kötődésű szakdolgozata, és Lukács László nyugalmazott kupai polgármester közlése.
Kis Bernadett dolgozatában megállapítja, hogy Kupán az I. világháborút követően a hősi halottaknak turulmadaras emlékművet állítottak. Ezen emlékmű tetején álló bronzöntvény turulmadarat azonban 1956-ban ledöntötték az oszlopról, elvitték a kupai iskola udvarán lévő fészerbe, s sokáig ott tárolták a többi fémhulladékkal együtt. Később elszállították a MÉH telepre (Hulladékhasznosító Vállalat). Az emlékmű második (jelenlegi) madarának felállítása a rendszerváltoztatás után, 1990-ben történt. Ekkor az eredetinél sokkal kisebb madarat helyeztek az oszlop tetejére, majd ünnepélyesen felavatták azt. Az eredeti, bronzból készült turulmadár nagyobb méretű volt, formája és mérete a szikszói turulmadárra emlékeztetett. ^{[2] [3]}
A ma látható turulmadár egy kőkocka alapra helyezett oszlop tetején áll. Eredetileg a kőkocka oldalába voltak bevésve az I. világháború áldozatainak nevei, később ezt egészítették ki a II. világháború hősi halottaival. A kőbe vésett nevek az idők folyamán elhalványultak, így az újraavatás során a kővéseteket fekete márványtáblákkal fedték le, jelenleg ezeken olvashatók a két világháborúban elesett kupai katonák nevei. Az oszlop elején egy tölgyfalevelekkel körbefont kard látható; a kard az erő és a harc, a tölgy a mindent túlélő idő jelképe. A háborús emlékmű felállításának pontos évét nem tudjuk, a szájhagyomány és a történeti törvényi kötelezettség (1917. 1924.) a Nagy Háború utáni időpontot sejteti; ez lehetett az 1918 és 1930 közötti időszak. A közelben lévő települések emlékműveinek felállítási évét tekintve inkább az 1920-as évekre datálnánk. ^[4] Formáját tekintve a szomszédos felsővadászi Rákóczi kastély parkjában álló hősi emlékművel mutat hasonlóságot ^[5], annyi különbség van köztük, hogy annak egy korona van az oszlop tetején. Feltételezhető, hogy a két emlékmű alkotója is ugyanaz a személy lehetett, de e személy kiléte ismeretlen, ahogy akkor ez a névtelenség jellemző volt az emlékművek alkotóira. ^[6]
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy az eredeti emlékmű egy kőoszlop tetején álló bronz turulmadár volt; felállítása az 1920-as évekre tehető, készítője az erdőbényei kőfaragók közül lehetett valaki, mivel a környező települések emlékművein többnyire ők dolgoztak. ^[7]
Köszönöm Lukács László nyugalmazott kupai polgármester adatközléseit, és a hozzáférést az archív fotóhoz.

---