A város régi főterén a sarokban áll az első, és második világháború hőseinek emelt emlékmű. ^[1] Alkotója, Benczédi Sándor szobrászművész. ^[2] Alul vörös mészkőből faragott domborművek, a bal szélen kőbányászok kalapáccsal a kezükben, mellette a családtól búcsúzó férfiak állnak, majd erőltetett menetben teljes felszerelésben gyalogló fegyveres katonák, és a jobb szélén a hadszintéren harcoló gyalogos, és lovas katonák jelenete látható. A felirat, melynek mindkét oldalán, tátott szájú oroszlánok állnak két lábon. Hősi halottak emlékére: „Kik érted haltak, szent világszabadság.“ (Petőfi idézet) ^[3]
Felettük egy fiatal székely pár, népviseletbe öltözve, kezükben babérkoszorút tartanak, mellettük egy-egy ikonikus korondi virágminta domborműve. Az emlékmű legfelső szintjén két oldalon egy-egy szobor áll, bal oldalon egy kendős fiatal arató, marokszedő lány nagy nyaláb búzával a kezében. Vele szemben a másik oldalon egy meztelen felsőtestű kőfejtő munkás ember, kalapáccsal a kezében (mely letört). Középen hármas dombon álló zászlótartó melyen a dátum 1914-1918 olvasható. Legalul a jobb oldalon az alkotói szignó és a készítés éve olvasható.

"Benczédi Sándor 1947-ben, éppen a „népek tavasza“ századik évfordulójának előestéjén kapta a megbízatást, hogy a falu központjában álló első világháborús emlékmű helyett készítene valami másabbat, odaillőbbet. A népi hatalom akaratos volt, szerencsére Benczédi szobrász, aki gyönyörű domborműbe véste a megtanulandó történelmi leckét: Hősi halottak emlékére: „Kik érted haltak, szent világszabadság.“ Hogy elfogadhatóbb legyen az üzenet, a szobrász két alakot is kifaragott: egy búza kévét ölelő asszonyt és egy „kalapácsos“ munkást, mintegy jelezve, kiknek a nevében beszélő szent világszabadságról. A szobor ötven év alatt gyakran volt fájós szálka az idelátogatók szemében. Jó, hogy egyikük se vette észre, hogy a munkás alakját egy kicsit „elfaragták“, így, bár söndörgött körülötte a fél évszázad, megmaradt." ^[4]

---