Székely Mihály, (eredetileg: Spagatner) (Jászberény, 1901. május 8. – Budapest, 1963. március 22.) kétszeres Kossuth-díjas magyar operaénekes (basszus), kiváló művész. Magánúton tanult énekelni. A középiskolát Budapesten végezte. Számtalan opera főszerepet énekelt és játszott. ^[1]

A főbejáraton belépve a lépcsősor végén, a jobb oldalon fogad bennünket, a névadóról készült portré. A terrakotta mellszobor egyszerű fából készült talapzaton áll, életnagyságú, úgy lett megformázva, hogy a talapzathoz háromszög alakzatban rögzül. Az alkotás vállán nehezen, de olvasható az alkotói szignó és a készítés éve. Alkotója Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész, 1936-ban készítette a mellszobrot, amikor az operaénekes egyik legfontosabb szerepe Bartók Béla, A kékszakállú herceg vára volt színpadon az Operaházban.

"...A természet ajándéka vált egy különlegesen nagy művész tolmácsolásaiban lenyűgöző művészi alkotássá. Ez a hang, páratlan szépségén túl, az emberformálás legmagasabb rendű művészetével ölelkezett. Székely Mihály színésznek is ritka tehetségű volt. Megint ez a kegyetlen szó volt... " ^[2]

A jászberényi iskola, 1968-ban veszi fel Székely Mihály nevét, az özvegye ekkor alapítványt hoz létre, és Székely Mihály-díjat alapít, amelynek átadására minden évben a névadó születésnapján, május 8-án kerül sor a városban. ^[3]

"Székely Mihály zenei napok szoboravatás, ünnepi kórushangverseny Jászberényben...
A koszorúzás után az iskola előcsarnokában újabb jelentős eseményre került sor. Horváth Ferenc kétszeres Kossuth-díjas érdemes művész méltatta a zenei napok jelentőségét, majd leleplezte az ott elhelyezett Székely Mihály mellszobrot, Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotását. A szoboravatás után a Kodály Zoltán országos énekverseny idei győztesei adtak ünnepi műsort. "^[4]

---