Kapisztrán Szent János^[1] 1386-ban született az itáliai Capestranóban. Jogot tanult, majd jogi pályára lépett, és Perugia kormányzója lett. 26 éves korában egy háború során elfogták és börtönbe vetették. A fogság hatására megtért, és belépett a ferences rendbe, ahol 1420-ban pappá szentelték. Prédikátorként és hitszónokként vált ismertté, bejárta egész Európát, népmissziókat tartott, küzdött az eretnekek ellen és támogatta a ferences rend megújulását.

1453-ban, Konstantinápoly eleste után a török veszély megerősödött. III. Callixtus pápa Kapisztrán Jánost bízta meg a török elleni keresztes hadsereg toborzásával. 1455 tavaszán érkezett Magyarországra, ahol Hunyadi János mellett fáradozott a hadjárat megszervezésén. A Kapisztrán által toborzott sereg főként a köznépből állt, és a ferences szerzetes lángoló beszédei hatására indultak harcba.

Az 1456-os nándorfehérvári ostrom idején Kapisztrán János és a keresztes hadsereg kulcsszerepet játszott. Ő vezette a fegyelmezetlen, de lelkes seregét a törökök ellen, segítve a várat védő magyarokat. A győzelemben közreműködése jelentős volt.

A diadal után kitört pestisjárványban mind Hunyadi János, mind Kapisztrán megbetegedett. Hunyadi néhány héttel a csata után elhunyt, Kapisztrán pedig 1456. október 23-án Újlakon (a mai Ilok) követte őt. Sírja a török hódoltság idején eltűnt. 1690-ben avatták szentté. Ma a tábori lelkészek védőszentjeként tartják számon.

2018. május 2-4 között már második alkalommal rendeztek fafaragó tábort. Négy alkotást készítettek: Hunyadi János, Mátyás király, Kapisztrán Szent János és a Magyarság fája szobrát. Sorsolással döntötték el, hogy ki melyik szobrot készíti el. Kottrik Zoltánnak jutott János. Az alakot egy szép nagy tömbből faragta meg, a nagyolást láncfűrésszel, az részleteket már vésővel és kalapáccsal. A fennmaradt festmények és rajzok jó kiindulási alapot adtak, a kész mű remekül sikerült. Az arca és hajának megformálása egyediséget kölcsönöz a szobornak. Magasra emelt jobb kezében elmaradhatatlan keresztjét tartja, míg testéhez szorított baljában bibliáját markolja.^[2], ^[3]
A felállításra már május 4-én sor került, de az avatásra Kapisztrán János szűletésnapján június 24-én.^[4]

Sajnos a szabad ég alatt álló művek az időjárás minden szeszélyének ki vannak téve. Nem kivétel ez alól ez a szobor se, az erózió, az eső és az erős napsugárzás sokat rontott az állgán.

---