1921. október 25-én, a nemzeti eszme, vagyis a Nagy-Románia megvalósulása iránti lelkesedés közepette született Károly herceg és Ilona hercegnő fiát a románok első egyesítője, Vitéz Mihály havasalföldi vajda után nevezték el. Mihály király^[1] fiatalon járt már Gyulafehérváron, amikor még kiskorúként, régensség alatt uralkodott. Akkor Mária királynéval és a királyi család más tagjaival együtt részt vett az Egyesülés Múzeumának felavatásán. Ennek az épületnek a szoborsorán őt ábrázolja az első alkotás.

Nem volt öröme az urakodásban, hisz 1927-es trónrakerülése után régensek írányították az országot, majd 1930-ban apja visszavette a hatalmat, de őt tíz évvel később puccsal elüldözték a kommunisták, és Mihályt bábként ültették a trónra. 1944-ben hiába vette vissza a hatalmat és írta alá a kiugrást, három évvel később száműzték a családjával együtt. Igy lett korona és ország nélküli uralkodó. 1997-ben visszaadták neki a román állampolgárságot és engedélyezték hazatérését. 96 éves korában hunyt el.

Mihály királyként a hadsereg főparancsnoka volt, mellszobra ezt az időszakot mintázza. Egyenruhában, nyakában a román nagykereszttel, mellén kitüntetéssel ábrázolja alkotója Ovidiu Protopopescu kolozsvári szobrászművész. A mű részletesen kidolgozott, a király arca barázdált, gondokkal teli, komoly, méltóságteljes kifejezéssel. Sapka nélkül hajadonfőtt látható. Különös ismertetőjelét nagy füleit is híven megmintázta. A bronz mű egy 120 cm-es posztamensen van elhelyezve, 5/4-es méretben. Elől neve románul: Regele Mihai I, születése és halála dátuma. A felirat alatt a román királyi korona bronzból készült ábrázolása látható.

2021. október 15-én Gyulafehérváron, a Citadella szívében avatták fel mellszobrát. Az eseményen, amelyen Zsófia hercegnő, Mihály király lánya is részt vett, kettős jelentőséggel bírt: egyrészt az utolsó uralkodó születésének századik évfordulóját ünnepelte, másrészt pedig a 99 évvel korábbi koronázására emlékezett, amikor Ferdinánd és Mária királyokat Nagy-Románia uralkodóivá koronázták.^[2]

---