Az iskola építéstörténete már ismert, az elkészült épület szinte önmagáért beszél. Tervezését Lajta Béla kezdte meg 1910 után. Akadályt jelentett azonban részint a világháború, ill. később Lajta sajnálatos halála. A feladatot Hegedűs Ármin örökölte meg, aki értelemszerűen Lajta terveit módosította. Elég érdekes volt beazonosítani a homlokzat díszítményeinek terveit és tervezőit a rajzok és régi képek alapján. ^[1]
A kapcsolt lapon adalékként feltöltött, eredeti főhomlokzati tervet mutató archív képen látszik, hogy azon a menóra nem, de a Lajtára jellemző motívumkincsekre utaló rajzolatok jelzés szinten, de szerepelnek. Ezeket tehát megtartották, így Rákos Manó ezt követve és pontosítva készíthette el pl. a hármas tagolású bejárat félkörívben végződő faragásait.
A kapubejárat oldalfalain futó domborműsor részben ornamentális elemeket alkalmaz, ezen kívül az iskola életéhez, az oktatáshoz kapcsolódó motívumok is megjelennek.
Az "oldalfalak", ahogy a kapcsolt lapon említem, az Abonyi utcára néznek. Az itt látható domborművek hosszú várakozás után most kerülnek sorra.
Az oldalfal díszítése a végső tervek szerint annyiban változott, hogy Lajta rajzain egy hosszú, az építmény magasságát követő függőleges vonal mentén helyezkedtek el a díszítmények, a módosítások után csak az ablakok közti sávon fut. ^[1]
Az alakosztásokon függőlegesen futó elemek alapvetően inkább díszítő jellegűek, ugyanakkor a virágok között itt is fel-felbukkan egy-egy madárábrázolás.

---