Lehr Albert (Sárszentlőrinc, 1844. április 25. – Budapest, 1924. május 9. ) középiskolai tanár, nyelvész, esztéta, műfordító (latin, német, francia nyelveket), költő, irodalomtörténész, mecénás, a MTA tagja. Többek között kedves költője, Arany János műveit elemezte, és magyarázatot fűzött hozzá, szótárt írt. A magyar nyelvtan kritikus művelője. Az Magyar Tudományos Akadémia díjazottja. ^[1]

A nyelvész és családja síremlékére csak véletlenül találtam rá, csodálkozva tapasztaltam, hogy még nincs műlapja.
Magas egyszerűen csiszolt márvány tetején, kis lépcsős peremen áll, a bronzból öntött arcmás. A babérkoszorúba foglalt portrét, Lux Elek szobrászművész készítette, szignója látható az alkotáson. A talapzat elején középen a tudós fia, József fejdomborműve rögzül. Ebben a sírban fekszenek családjának tagjai. Az emlékmű létrehozását, a budapesti evangélikus gimnázium volt növendékeinek egyesülete kezdeményezte, gyűjtésből és a család segítségével valósították meg. Az avatóünnepet 1928. június 11-én, este 6 órakor tartották meg a temetőben. ^[2]
A hátoldalon a következő szöveg olvasható: " A jeles nyelvtudós emlékének emelte családja és a budapesti evangélikus gimnázium volt növendékeinek egyesülete. Élni fog nyelvében, élni művészettel Még soká e nemzet! Arany János. "


"...Gyűjtésünk sikerrel járt, Lehr Albert hálás tanítványai szívesen tettek eleget felhívásunknak s immár örömmel jelenthetjük, hogy Lehr Albert sírja nem áll jeltelenül. Lux Elek szobrászművész alkotta meg a szép emlékművet, melynek architektúrája ruszkicai márványból, szobrászati része pedig bronzból készült...
A felemelő ünnepen Lehr Albert családtagjai, tanítványai, tisztelői, barátai és a tudományos élet kiválóságai nagy számban jelentek meg. Hivatalosan képviseltették magukat a Magyar Tudományos Akadémia, a Luther-Társaság, a Protestáns Irodalmi Társaság és a Magyar Nyelvtudományi Társaság." ^[2]

---