Találtam egy nagyon jól megírt, érdekes tanulmányt, ami bizonyos kútszobrokról szólt és nem mellékesen megemlítette pl. ezt a szoborcsoportot is – címmel, alkotó nevével, történettel. Aztán elvesztettem.
Mire elkészültek a fotók és nekiálltam a műlapot szerkeszteni más, kissé elaprózott források alapján szedem össze az adatokat. Bár ennek is meg van a bukkéja.
A talált cikk nyomán nekiindultam, közben morfondíroztam, hogy-hogy nincs meg ennek az alkotásnak műlapja. Már csak azért is, mert az előbb említett díszkutat (szintén Huber József, benti, márvány) én már nagy erőkkel kerestem legalább 10 évvel ezelőtt, mégpedig Rajna György gyűjtése alapján. ^[1]
Amikor odaértem a valamikori Wurm házhoz és felnéztem, már inkább értettem. A szoborpár az 5. emelet magassában díszíti az ikonikus budapesti épületet, szemben vele az Intercontinentál. Az utca szűk, nagyon szűk, a páros magasan van...
Az épület (ma szálloda) három utcára néz, Zitterbach Mihály vázlatai figyelembevételével végül Pollack Mihály építette meg. A megrendelő, Wurm József és Wurm János vaskereskedők elgondolása szerint a klasszicista épületnek több funkciója volt, bérház, kereskedelmi tevékenység, irodák, alsó szintjén a Wurm kávéház működött. 1893-ban átépítették (ez Hauszman Alajos nevéhez fűződik) és megnyílt a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank. ^[2][3]
Az építtetők foglalkozása és a szerteágazó funkciók, nomeg a kor szelleme egyértelműen indokolják, hogy a homlokzaton helyet kapó két szobor egyrészt az ipart, másrészt a kereskedelmet személyesítse meg – így írja a forrás cikk. ^[3] Ők a görög mitológia szerint Héphaisztosz és Hermész istenségek, megfelelőjük a római mitológiában Bucanus és Mercurius.
Ez sem olyan egyszerű, mivel az ókori mitológiában egy istenség összetett feladatokat visz. Héphaisztosz a kovácsmesterség és a tűz istene, minden mesterember védelmezője (ld. fémművesek!). Attribútumai (itt én nem látom) az üllő és a kalapács: "...gyakran ábrázolták úgy, hogy kezében kalapácsot tartott és az üllője fölé görnyedt." ^[4] Itt kicsit félek, lehet mégsem az ipar allegórikus alakját látjuk, a forrás képillusztrációja szerint ti. ő férfi.
Hermész, az istenek hírnöke, "...emellett ő volt a pásztorok, utazók, kereskedők, súly- és hosszmértékek istene, az ékesszólás, irodalom, az atlétika és a tolvajok védelmezője." Attribútumai ismertek és az ábrázolás többnyire meg is jeleníti őket. Elsőként a speciális pálca, rajta két kígyó, amit Hermész a kezében tart. A karimás kalap egyértelmű,a szárnyas sarut azonban gyakran elhagyják.^[5]
Hermész jobb kezében a papírtekercsen olvasható W.J. (J.W.) monogramm praktikusan mindkét építtetőre utalhat.
Az alkotó nevére emlékeztem. Az "igaz forrás" elvesztésével mégis problémám volt az azonosítással. Az új keresés meglepő eredményt hozott, a megfejtés az archív képpel érkezett. A kép Róna József önéletrajzi témájú könyvéből származik és azon túl, hogy a metaadatok is tartalmazzák, jól mutatja a szoborpár alatt, jobb oldalon vésett nevet, amit, ill. részletét azóta több saját fotón is megtaláltam.

---