Ódry Árpád (Budapest, 1876. szept. 25. – Budapest, 1937. ápr. 5.), színész, dramaturg, rendező. Apja operaénekes volt. Színiakadémiát végzett, 1898-tól Nagyváradon, Kolozsvárott, Debrecenben és Temesvárott játszott. 1904-ben a Vígszínház, 1905-től a Nemzeti Színház örökös tagja, 1926-ban a Kisfaludy Társaság Shakespeare-bizottságának tagja. 1927-ben III. Richard (Shakespeare) alakításáért megkapta a Greguss-díjat. Életéről, és híres szerepeiről bővebben olvashatunk a forrásban. ^[1]

Legkedvesebb szerepében a Shakespeare Hamlet, dán királyfi főszerepének jelmezében ábrázolta a művészt, a sírszobron az alkotó Maurer Ferenc. ^[2] Az alkotás nagyobb mint életnagyságú, háttérben egy színházi függöny stilizált oszlopa, hátulján kereszt, alkotja a "díszletet" Ódry alakja előtt. Három lépcsős műkő talapzat tartja a szobrot, elöl vésett felirat olvasható. Korhű jelmezben, fodros ujjú galléros ingben kezében jellegzetes fejfedővel, másik kezén palástja pihen a hasánál tartja, csizmában, kockás kabátban szűk nadrágban áll előttünk. Hosszú hajjal lefelé néz, nagyon színpadias mozdulattal. A sír, kora ellenére jó állapotban van, de egy alapos tisztítás ráférne.

Emlékét őrzik: a fővárosban egy utca, az Ódry Árpád Színészotthon, és az Ódry Színpad, mely a színművészeti egyetemet végző színészek gyakorlótere, ott szintén áll egy mellszobra.

Ódry Árpád Hamletje.
"Ama nemzeti színházi este után, amelyen Ódry Árpád először öltötte magára Hamlet gyászmezét, azt éreztem, hogy éppen ilyen agavé virágzáskor voltam jelen...
...Ódry a legnagyobbat tudta megéreztetni, azt, hogy Hamlet nem lehet eszköz semmiféle divat-elmélet kezében, egyedül a költőében, meg a költő szándékából az igazságosztó gondviselésében. „Egy verébfi sem eshetik le a gondviselés akaratja nélkül", talán a tragédia e vallásos magaslatú helye volt éppen, amit Ódry legszebben, szinte spirituális önkívületben mondott el. S a Nemzeti Színház megint templommá magasztosodott, mint mindig, ha nagy költő szól benne nagy színész ajkán. "(Rédey Tivadar színház- és irodalomtörténész, színikritikus) ^[3]

"Készített szoborportrékat a háború utáni kapitalista konjunktúra újgazdagjairól, a húszas évek végén egyre népszerűbbé váló labdarúgás „csillagairól”, dolgozott műkőüzemben, ahol síremlékeket, épületdíszítő szoborfigurákat készített... Ebből az időből származó legnagyobb büszkesége: Ódry Árpád szobrának életnagyságnál nagyobb méretben való megmintázása, amely a nagy színész síremlékét díszíti ma is." ^[4]

---